Trump korábban felszólította Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségesét, hogy engedje szabadon azokat a fogvatartottakat, akiket az amerikai vezető „túszoknak” nevezett. Fehéroroszország később kihirdette szabadon bocsátásukat – számol be róla a Reuters.
Lukasenka gesztusáért cserébe az Egyesült Államok szankciómentességet biztosít a fehérorosz nemzeti légitársaságnak, a Belavia-nak, lehetővé téve számára, hogy igénybe vegyen szervíz szolgáltatásokat és alkatrészeket vásároljon flottájához, amely magában foglalja a Boeing repülőgépeket is – közölte az Egyesült Államok vilniusi nagykövetségének szóvivője.
Fotó: Depositphotos
Ez volt a legnagyobb fogolycsoport, amelyet Lukasenka eddig kegyelmet kapott, aki az évekig tartó elszigeteltség és a volt szovjet államára kivetett szankciók után igyekszik helyrehozni kapcsolatait az Egyesült Államokkal. De ez messze elmaradt az 1300 vagy 1400 fogolytól, akiknek szabadon bocsátását Trump a múlt hónapban Lukasenkóval folytatott beszélgetésében és az azt követő közösségi médiás bejegyzéseiben szorgalmazta.
Az sem volt azonnal világos, hogy a szabadon bocsátottak között vannak-e Lukasenka évtizedes uralmának legkiemelkedőbb kritikusai, mint például Alesz Bialiatszkij emberi jogi aktivista, a 2022-es Nobel-békedíj társkiadója.
„Ami (ma történt), nagy diplomáciai siker az Egyesült Államok és mindannyiunk számára” – mondta Gitanas Nauseda litván elnök, miközben bejelentette, hogy a volt foglyok átlépték a határt Litvániába, amely NATO- és EU-tagállam.
A Belta fehérorosz állami hírügynökség szerint 14 külföldi állampolgár is volt a foglyok között Litvániából, Lettországból, Lengyelországból, Franciaországból, Nagy-Britanniából és Németországból.
Elhalasztjék az évi 100 millió tonnás LNG-termelési cél elérését. 
