A pénteki brüsszeli EU-csúcsra érkezve Kallas emlékeztetett arra, hogy az unió hétfőn már közel 1600 orosz személyt és szervezetet helyezett szankciós listára, elsősorban a hadiiparhoz kapcsolódó szereplőket. Az újabb intézkedésekkel tovább szűkítenék Oroszország gazdasági és katonai mozgásterét. A külügyi főképviselő szerint egyelőre semmi nem utal arra, hogy Moszkva kész lenne a tűzszünetre vagy egy békemegállapodás megkötésére.
Ukrajna támogatásának egyik legfontosabb területe a légvédelem megerősítése, emellett a háború sújtotta ország pénzügyi helyzetének stabilizálása is sürgető feladat. Kallas szerint a befagyasztott orosz vagyoneszközök is felhasználhatók lennének a támogatások finanszírozására. Az uniós országok korábban megállapodtak abban, hogy ezeket addig nem adják vissza Oroszországnak, amíg nem fizet jóvátételt az általa okozott károkért.
A főképviselő az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatokat is nehéznek nevezte, különösen az orosz dízelüzemanyaggal kapcsolatos amerikai döntések és az ukrajnai Starlink-szolgáltatás korlátozásáról megjelent hírek miatt. Kallas szerint Európa jelenleg nem képes rövid távon helyettesíteni ezt a műholdas kommunikációs rendszert, amelynek zavara az ukrán hadműveletekre is hatással lehet. Az uniós vezetők ezért a kontinens védelmi képességeinek fejlesztéséről is tárgyalnak, hogy Európa a jövőben kevésbé függjön külső partnereitől.
Jönnek az újabb szankciók. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
