Újabb komoly, 6,9 erősségű földrengés rázta meg pénteken Japán északkeleti régióját. A földmozgást követően kiadott cunamiriasztást később felfüggesztették. December 8-án, hétfőn volt az előrengés az Aomori prefektúra partjainál, ahol a 7,5-ös földrengés nyomán Japán elsőfokú megarengés-figyelmeztetést adott ki a Csendes-óceán partvidékén fekvő 182 településre Hokkaidótól Csiba prefektúráig, amely december 15. éjfélig marad érvényben. A földrengésben 51 ember sérült meg. Ez volt az első alkalom, hogy ezt a magas szintű riasztást adták ki a figyelmeztető rendszer 2022-es bevezetése óta.
Mindez borítékolja, hogy Japánban ismét felszínre kerülnek a „nagy földrengést” prognosztizáló gondolatok.
Szeptemberben a japán földrengésvizsgáló bizottság kijelentette, hogy 60-90 százalék az esélye annak, hogy a következő 30 évben megarengés következik be a Nankai-árokban – az az a szeizmikus aktivitású terület, amely Japán csendes-óceáni partvidéke mentén húzódik.
Egy áprilisi előrejelzés szerint akkor a hatóságok arra figyelmeztettek, hogy egy megarengés több mint 20 méteres cunamit okozhat, amely Tokió egyes részeit és más prefektúrákat is sújthat. Prognózisuk szerint körülbelül 300 ezer haláleset és több ezer milliárd dolláros gazdasági kár várható. De mi ez a „nagy csapás”, és tényleg megjósolható-e, hogy hamarosan lecsap?
Fotó: Wikipédia
Az utolsó figyelmeztetés
A hatóságok hét prefektúrában, Hokkaidótól Közép-Japánban Csibáig arra kérték a lakosokat, hogy továbbra is fokozott készültségben legyenek egy esetleges megarengés miatt. Hatalmas területet jelöltek meg, több millió emberrel.
Egy kormánytisztviselő azt nyilatkozta, fennáll annak a lehetősége, hogy a régióban „egy 8-as vagy annál nagyobb erősségű nagyszabású földrengés következhet be utórengésként”.
A hatóságok arra utasították az embereket, hogy ellenőrizzék az evakuálási útvonalakat, rögzítsék a bútorokat, és készítsenek elő vészhelyzeti csomagokat, beleértve élelmiszereket, vizet és hordozható WC-ket. Evakuálási parancsot azonban nem adtak ki.
A japán katasztrófavédelem igazgatója egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a globális földrengésadatok egy nagyobb rengés lehetőségére utalnak, ami nem egyenlő azzal, hogy ezt is jósolnák.
A tisztviselők szerint egy nagyobb, igen pusztító erejű földrengés valószínűsége a jövőben nagyjából egy a százhoz.
Mi az a megarengés?
Japán egy földrengésekhez szokott ország. A Tűzgyűrűn fekszik, és ennek eredményeként évente körülbelül 1500 földrengés tapasztalható. Túlnyomó többsége csekély kárt okoz, de vannak köztük erősebbek is. Az, hogy december 8. óta naponta mekkora erejű földmozgások voltak, a Japán Meteorological Agency oldalára kattintva nézheti meg. Elképesztő.
De Japán történelmében számos egyéb erős földrengés szerepelt – mint például az 1923-as Kanto-i (7,9-es erősségű), az 1944-es Tonankai-i (7,9-es erősségű), az 1946-os Nankai-i (8,0-s erősségű) és a 2003-as Tokachi-oki (8,0-s erősségű). Erős földrengések a szárazföldi aktív törésvonalakon is előfordulhatnak, mint például az 1891-es Nobi-i földrengés (8,0-s erősségű).
Az ország egyik legkiemelkedőbb megarengése azonban a 2011-es kelet-japán földrengés volt. A 9,0-es erősségű rengés olyan erős volt, hogy 7 méter magas szökőárakat okozott, több mint 20 ezer ember halálát okozta, és megrongált egy jelentős atomreaktort Fukusimában.
De az, amelytől a hatóságok tartanak, miszerint ebben a sűrűbben lakott déli régióban csap le, a legrosszabb esetben még halálosabb lehet. A Nankai-árok mentén történt földrengések már több ezer halálos áldozatot követeltek.
Ezek az úgynevezett „megatrust” földrengések általában százévente, gyakran párosával fordulnak elő: az utolsók 1944-ben és 1946-ban voltak. Ezek a Kyle Bradley és Judith A. Hubbard geológusok szerint ezek kirívó példái „A Nagy Rengés” eredeti definíciójára.
„A nankai nagy földrengések története annyire meggyőzően ijesztő, mint amennyire aggasztó” – ismerte el a páros a tavalyi Earthquake Insight hírlevelében.
De vajon tényleg meg lehet jósolni a földrengéseket?
Robert Geller, a Tokiói Egyetem szeizmológia emeritus professzora szerint nem.
Amikor a hatóságok tavaly megarengés-riasztást adtak ki egy 7,1-es erősségű földrengés után Japán déli részén, Geller professzor a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a figyelmeztetésnek „szinte semmi köze a tudományhoz”.
„A riasztás nem volt hasznos információ” – mondta.
A professzor azt állítja, hogy bár a földrengésekről köztudott, hogy „csoportos jelenségek”, „nem lehet előre megmondani, hogy egy rengés előrengés vagy utórengés”.
Bradley és Hubbard szerint valójában a földrengéseknek csak körülbelül 5 százaléka előrengés. A 2011-es földrengést azonban egy 7,2-es erősségű előrengés előzte meg – amelyet nagyrészt figyelmen kívül hagytak –, jegyzik meg.
A figyelmeztető rendszert 2011 után fejlesztették ki, hogy megelőzzék az ilyen mértékű katasztrófát. A Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) először 2024 augusztusában alkalmazta. De, ami a legfontosabb – bár arra intették az embereket, hogy legyenek felkészülve –, nem szólítottak fel senkit evakuációra. Sőt, igyekeztek elbagatellizálni minden hatalmas, közvetlen kockázatot.
„Egy új nagyobb földrengés valószínűsége nagyobb a szokásosnál, de ez nem jelenti azt, hogy biztosan be is fog bekövetkezni” – közölte akkoriban a JMA.
A magyar fizetőeszköz összességében erősödött a héten. 
