Humanitárius szervezetek, köztük a Világélelmezési Program és az ENSZ palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA), amelyek a Gázai övezetben élő több mint kétmillió palesztint próbálják élelemmel ellátni, azt közölték, hogy kiosztották az utolsó adag liszteket és egyéb élelmiszeralapanyagokat a helyi közösségi konyháknak, írja a The Guardian.
A segélyszervezetek raktárai, amelyeket a januárban életbe lépett, de márciusban összeomlott tűzszünet idején töltöttek fel, mostanra kiürültek. Az izraeli kormány ugyanis március eleje óta nem enged be segélyszállítmányokat az övezetbe. (Állítása szerint azért nem, hogy így helyezze nyomás alá a palesztin Hamászt, amely továbbra is tart fogva túszokat.)
A segélyszervezetek munkatársai arra figyelmeztettek, hogy az élelmiszer-utánpótlás hiánya miatt a közkonyhák kénytelenek lesznek bezárni. Ez pedig valószínűleg éhínséghez vezet majd, mert a gázaiak élelmezése tőlük függ.
Fotó: X/Philippe Lazzarini
Egy Gázavárosban élő újságíró a brit lapnak arról számolt be, hogy extrém nehéz körülmények között élnek. Naponta maximum kétszer esznek, miközben a kórházak romokban hevernek, nincs gyógyszer, tiszta víz és áram.
Philippe Lazzarini, az UNRWA vezetője pedig közösségi oldalán azt írta: „a gázai gyerekek éheznek”. Szerinte ez az éhínség “ember által okozott és politikailag motivált.”
Felszólításaikat a segélyek beengedésére Izrael nem veszi figyelembe.
Az ENSZ csak márciusban 3700 akut alultápláltságban szenvedő gyereket azonosított az övezetben.
Nemzetközi segélyszervezetek már korábban is szándékos éheztetéssel vádolták meg az izraeli vezetést, amely visszautasította a vádat.
Az izraeli hadműveletekben, amelyek a 2023. október 7-i, csaknem 1200 halálos áldozatot követelő Hamász-terrortámadás után indultak meg, eddig több mint 52 ezren haltak meg helyi közlések szerint. Hétfő hajnalban 17-en vesztették életüket izraeli légicsapásokban az övezet északi részén a brit lap beszámolója szerint.
Az ENSZ-dokumentumokban szereplő adatok szerint a halálos áldozatok között több mint 15 ezer gyerek van.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
