2025-ben kormányellenes tüntetések árasztották el az utcákat világszerte, a szubszaharai Afrikától Kelet-Európán át Délkelet-Ázsiáig. Több mint hetven országban jelentek meg új tüntetések, amelyeket a Carnegie Global Protest Trackerben katalogizáltak.
A kormányzati korrupció elleni harag táplálta az idei tüntetések jelentős részét. A másik két fő kiváltó ok az antidemokratikus túlkapások és a gazdasági nehézségek voltak – írja a Carnegie alapítvány weboldalán.
Nézzünk három példát!
Fotó: Wikipédia!Хурал
Mongólia: szénnel fűtött korrupció, luxustáska
Luvszannamszrajn Ojun-Erdene mongol miniszterelnök 2025. június 3-án lemondott, miután a parlamentben elveszítette a bizalmatlansági szavazást, amelyre hetek óta tartó, egyre erősödő korrupcióellenes tüntetések közepette került sor. A politikai válság középpontjában a kormányfő családjának feltűnően fényűző életmódja állt, amely komoly felháborodást váltott ki a közvéleményben, különösen a fővárosban, Ulánbátorban – foglalja össze a történéseket a BBC.
A demonstrálók azt kérdezték: miként engedheti meg magának a miniszterelnök családja ezt az életvitelt egy olyan országban, ahol sokan gazdasági nehézségekkel küzdenek. Sokak szerint a szénbányászati fellendülés haszna csak egy szűk elit csoportot gazdagított.
A vámadatok szerint Mongólia 2024-ben, legfontosabb exportcikkeként, rekordmennyiségű, 80 millió tonna szenet exportált, 8,6 milliárd dollár értékben, amelynek mintegy 90 százaléka Kínába került – írja a Reuters.
A tiltakozáshullámot azok a közösségi médiában villámgyorsan terjedő fotók robbantották ki, amelyek állítólag Ojun-Erdene fiát és annak barátnőjét ábrázolják egy eljegyzéssel egybekötött nyaraláson. A képeken a fiatal pár egy fekete Dior válltáskával és több luxus bevásárlótáskával pózol, miközben az egyik fotón a „Boldog születésnapot nekem” felirat is látható. A felvételeket nemcsak a közösségi oldalak, hanem a helyi sajtó is széles körben terjesztette.
Az idén 55 éves, Oroszországban végzett közgazdász és korábbi banki alelnök, Ojun-Erdene 2021 januárjában foglalta el a miniszterelnöki széket, majd 2024 júliusában újraválasztották. Korábban azzal kampányolt, hogy szerény anyagi körülmények között élő, vidéki családból származik – teszi hozzá a HVG.
A Transparency International adatai szerint hatalomra kerülése óta romlott a korrupció megítélése az országban. Mongólia 2024-ben a 114. helyen végzett a 180 államot rangsoroló korrupcióérzékelési indexen.
Az újonnan, 2025 júniusában kinevezett Gombozsavin Zandansatar mongol miniszterelnök ellen mindössze négy hónapnyi hivatali idő után bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amit a parlament, a Hurál meg is szavazott. Igen ám, de a köztársasági elnök nem fogadta el és Mongólia legfelsőbb bírósága alkotmányellenesnek nyilvánította a miniszterelnök menesztéséről szóló parlamenti szavazást. Ez elemzők szerint további zavarokat szíthat, ráadásul a kormányzó párt frakciói a gazdaság irányítási módszerekben sem értenek egyet – írja a Reuters.
Zandansatar konzervatívabb gazdaságpolitikát kíván érvényesíteni a 2027-es választások előtt, ellenállva a szigorúbb korrupcióellenes intézkedésekre és a progresszív adózásra vonatkozó felhívásoknak.
Nepál: elhallgattatott szociális média, „nepo gyerekek”
2025 szeptemberében Nepált hatalmas kormányellenes tüntetések rázták meg, amelyek gyorsan az ország közelmúltbeli történelmének egyik legerőszakosabb felkeléseivé fajultak. Ami a főbb közösségi média platformok – köztük a Facebook, az Instagram, a YouTube és az X –betiltása elleni tüntetésként kezdődött, az hamarosan egy nagyobb mozgalommá szélesedett ki, amely a mélyen gyökerező korrupció, a nepotizmus és a politikai elszámoltathatóság hiánya ellen emelte fel a szavát.
Szeptember 8-án a tüntetések Katmanduban és egész Nepálban felerősödtek, és erőszakba torkolltak, miután a biztonsági erők könnygázt, vízágyúkat és éles lőszert vetettek be a tömeg feloszlatására. Legkevesebb 76 ember meghalt és több százan megsérültek a tüntetők és a rendőrség közötti összecsapásokban.
A tüntetők kormányzati épületeket is felgyújtottak, köztük a szövetségi parlamentet, a Legfelsőbb Bíróságot és a tartományi hivatalokat is, valamint politikai személyiségek otthonait is célba vették.
A zavargások és az országos felfordulás okozta növekvő nyomás miatt K. P. Sharma Oli miniszterelnök 2025. szeptember 9-én lemondott. A parlamentet feloszlatták, és gyorsan ideiglenes kormány alakult, és Sushila Karkit, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét nevezték ki ideiglenes miniszterelnöknek, aki a 2026 márciusára tervezett új választásokig vezeti Nepált.
Világszerte Nepál fiataljait a Z generációs forradalom élharcosaiként ünneplik, akik átfordították az online felháborodást a „nepo gyerekek” ellen – az elit kiváltságos gyermekeit nevezik így – a politikai rendszer megdöntésébe. Nepál Z generációjának – gazdaságilag frusztrált, technológiát értő, túlképzett fiatalok – pályája része annak a fiatalkori elégedetlenségi hullámnak, amely az elmúlt években tört felszínre az uralkodó elitek ellen Indonéziától és Bangladestől kezdve a Fülöp-szigetekig és Srí Lankáig.
De a kormány megbuktatása után több tucat fiatal nepálival készített interjú világossá teszi, hogy az ország hirtelen kierőszakolt változása nem egészen az, amit elképzeltek – írja a The New York Times.
Nepálban kevesen hiszik, hogy a választások alapvető reformokat eredményeznek majd a korrupció és nepotizmus által áthatott országban, ahonnan a fiatalok külföldre mennek boldogulni. Az ország bruttó hazai termékének akár egyharmada is külföldi átutalásokból származhat. Egyesek még abban is kételkednek, hogy egyáltalán megtartják a választásokat.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Bulgária: jön az euró, megy a kormány
Roszen Zseljazkov bolgár miniszterelnök kormánya 2025. december 11-én mondott le, miután előző nap este tüntetők vonultak az ország különböző városaiban az utcákra, és megtöltötték a főváros, Szófia központját is. Zseljazkov drámai lépése a tervezett parlamenti bizalmatlansági indítvány szavazása és 20 nappal Bulgária január 1-jei euróövezethez való csatlakozása előtt történt. Ez utóbbi megosztja a bolgár társadalmat.
A bolgár pénzügyminisztérium megbízásából júniusban közzétett felmérés szerint a polgárok 46,8 százaléka ellenezte az egységes európai valutát, míg 46,5 százalékuk támogatta azt – írja a Euronews.
A tüntetők a kormány távozását követelték. A parlament épületére a „Lemondani” és a „Maffia kifelé” feliratokat vetítették ki. Széles körű korrupcióval vádolták a január óta hatalmon lévő kisebbségi jobbközép kormányt. A Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint Bulgária ebben a tekintetben az EU-ban az utolsó előtti helyen áll, Magyarország előtt – emeli ki a lengyel Keleti Tanulmányok Intézete (OSW).
A kormány a megelőző heti tüntetésekre válaszul már korábban visszavonta a jövő évi vitatott költségvetési tervét, az elsőt, amelyet euróban készítettek.
Ebben emelték volna a rendőrségre, a biztonsági szolgálatokra és az igazságszolgáltatásra szánt kiadásokat – ezek sokak számára nem túl népszerű szervezetek. Az ellenzéki pártok és más szervezetek pedig bejelentették, hogy tiltakoznak a társadalombiztosítási járulékok és az osztalékadók emelésének tervei ellen, amelyek célja a magasabb állami kiadások finanszírozása – adta hírül az Al Jazeera.
A tüntetőket Rumen Radev köztársasági elnök is támogatta, aki szintén a kormány lemondását kérte. Zseljazkov kormánya korábban már öt bizalmatlansági szavazást is túlélt, és a hatodikat is túlélte volna, ha a tömegtüntetések nem késztetik lemondásra.
Radev elnök felkérte a parlamenti pártokat az új kormány megalakítására. Ha nem sikerül – ami valószínű –, akkor egy ideiglenes kabinetet nevez ki, amely az új választások megszervezéséig irányítja az országot. Az elnöki konzultációk már karácsony előtt megkezdődtek.
A fenti három országban a kormány a tüntetésekben kifejezett elégedetlenségre távozásával reagált. Ez, úgy tűnik, önmagában ugyan nem oldja fel a mélyben rejlő társadalmi feszültségeket, de lehetőséget biztosít az újratervezésre, és egy lépést jelent a társadalmi béke megteremtése felé. Azt is láthatjuk, hogy a tüntetéseknek jelentős szerepük volt a változások elérésében.
