Guido Crosetto a képviselőházban szerdán kijelentette, hogy Kijev katonai támogatását a tervek szerint 2025 végéig fenntartják, de reméli, hogy „soha nem lesz tizenegyedik fegyvercsomag”.
Az MTI szerint a miniszter hangoztatta, abban bízik, nem kell többé az ukrajnai háború miatt felszólalnia a parlamentben, „mivel mindannyian ugyanabban bízunk, vagyis abban, hogy Ukrajnában béke lesz, az ország újjáépül, és a nemzetközi jogot nem fegyverekkel, hanem a béke asztalánál lehet megvédeni”.
A védelmi tárca vezetője úgy vélte, a béke első feltétele a tűzszünet megteremtése.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Crosetto szerint az ukrajnai harctéren a helyzet folyamatosan módosul, és az utolsó hónapokban Oroszország erősítette támadásait az ukrajnai infrastrukturális hálózat kulcsfontosságú pontjai ellen, kihasználva azokat a hadi eszközöket, melyeket a Moszkvát nyíltan támogató országok biztosítottak számára.
„A kezdeményezés a harctéren jelenleg stabilan Oroszország kezében van Ukrajna keleti szektoraiban” – vélte a védelmi miniszter.
Crosetto adatai szerint Moszkva közel 108 ezer négyezetkilométernyi területet ellenőriz Ukrajnában, ami az ország területe 18 százalékának felel meg, és – tette hozzá – teljes Észak-Olaszországgal egyenlő.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a háború kevesebb mint kétezer kilométerre zajlik Olaszországtól, amelyet egy rakéta pár perc alatt elérhet.
Crosetto megjegyezte, a biztonsági feltételek az egész világban mélyen megváltoztak.
„A világ nem ugyanaz, mint három évvel ezelőtt: tízezer koreai katona harcol Oroszország oldalán, Kína és Irán szintén jelentős segítséget nyújt, az orosz védelmi ipar sokkal jobban erősödött mint a nyugati, a haditechnológia folyamatosan fejlődik (..) nem lehet nem figyelembe venni a megváltozott helyzetet” – hangoztatta a miniszter.
Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni régóta jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel, számos politikai kérdésben hasonló elveket vallanak, az ukrajnai háború kérdésében azonban eltérnek álláspontjaik.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
