• Bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Orlivka települést, miközben Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint Herszon megyében is kedvezőbb állásokat foglalt el – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.  A hadijelentés szerint az orosz erők visszavertek nyolc ukrán ellenrohamot – közülük hatot Avgyijivkánál –, valamint megakadályoztak egy áttörési kísérletet a határon, az oroszországi belgorodi régióban található Kozinka falunál.
• Ukrajna reméli, hogy áprilistól elegendő lőszerrel rendelkezik csapatai számára az orosz agresszió visszaveréséhez, egy cseh vezetésű, a lövedékek beszerzésére irányuló kezdeményezés révén – közölte kedden Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

• Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége segítséget nyújt az Oroszországi Önkéntes Hadtest (RDK), az Oroszország Szabadsága Légió és a Szibériai Zászlóalj elnevezésű, Oroszországban működő orosz önkéntes alakulatoknak – erősítette meg Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője egy keddi tévéműsorban. „Ezek az emberek azért jöttek hozzánk, hogy segítsenek az ukránoknak megszabadulni az orosz megszállóktól. Bátran és hősiesen mutatkoznak be a front számos szakaszán, közvetlenül részt vállalva komoly hadműveletekben. Ezért természetesen Ukrajnának segítenie kell azokat az oroszokat, akik a Putyin-rezsim ellen harcolnak, hogy megszabadítsák Oroszországot Putyintól” – fogalmazott a szóvivő. A „Fortuna” hívójelű Alekszandr, az RDK vezetője a tévéműsorban közölte, hogy folytatják támadó műveleteiket, és előrelépést értek el az Oroszországi Föderáció Ukrajnával határos régióiban.
• Az orosz félnek adatai vannak arról, hogy Franciaországban már felkészítés alatt áll egy Ukrajnába vezénylendő katonai kontingens, amely kezdetben mintegy kétezer fős lesz – közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden kiadott közleményében. „Az ország (Franciaország) jelenlegi vezetése semmibe veszi az egyszerű franciák halálát és a tábornokok aggodalmait. Az orosz SZVR-hez eljutott adatok szerint már készül az Ukrajnába küldendő kontingens. A kezdeti szakaszban a létszáma körülbelül kétezer fő lesz” – mondta Nariskin a TASZSZ hírügynökség által ismertetett állásfoglalásában. Az SZVR igazgatója szerint a francia hadsereg attól tart, hogy egy ilyen jelentős alegységet nem lehet észrevétlenül átdobni Ukrajnába, és ott állomásoztatni. „Ilyen módon ez (az alakulat) az orosz fegyveres erők támadásainak kiemelt legitim célpontjává válik. És ez azt jelenti, hogy olyan sors vár rá, mint minden franciára, aki valaha is karddal a kezében érkezett az orosz világ területére” – hangoztatta Nariskin. Az orosz kémfőnök szerint Emmanuel Macron francia elnök azért halogatja annak elismerését, hogy francia katonák estek el Ukrajnában, mert újabb tiltakozásoktól tart a hazájában zajló gazdatüntetések közepette. A Nariskin által kiadott közlemény értelmében az Elysée-palotában azt mondják, hogy a francia halottak száma már átlépte azt a küszöböt, amely pszichológiai szempontból jelentősnek mondható. Az SZVR-főnök úgy vélekedett, hogy a francia hadsereg már most „láthatóan aggódik” amiatt, hogy megnőtt az Ukrajnában elesett franciák száma. Megjegyezte: csak január 17-én, amikor Harkiv mellett egy orosz csapás megsemmisítette külföldiek egy ideiglenes telepítési helyét, „több tucat francia állampolgár” vesztette életét, és azóta „az ilyen csapások normává váltak az ukrajnai konfliktusban”. Nariskin szerint a francia védelmi minisztérium nem hivatalosan elismerte: az ország a 20. század második felében lezajlott algériai háború óta nem szenvedett el ekkora veszteségeket külföldön. „A katonai vezetés a francia hadsereg aktív középparancsnok tisztjeinek elégedetlenségétől is tart. Ilyenek »aránytalanul nagy számban« vannak a halottak között, és már a jelenlegi szakaszban is problémákat tapasztalnak azzal kapcsolatban, hogy »önkénteseket« találjanak az ukrajnai hadszíntérre a rotációra és a »kiesettek pótlására«” – közölte Nariskin. Az SZVR igazgatója által megosztott információk értelmében Párizs nemcsak a veszteségek nagyságát, hanem a francia hadsereg ukrajnai szerepvállalásának a tényét is gondosan eltitkolja. Mint mondta, emiatt az érintettek igyekeznek megoldást találni olyan gyakorlati kérdésekre, mint a halottak eltemetése, a családoknak fizetendő kártérítés és a rokkantnyugdíj. Nariskin szerint ez megköveteli a megfelelő dokumentációt, „a halál kettős könyvelésének” folytatása pedig maga után vonhatja az elégedetlen rokonok pereskedését.
• Kaja Kallas észt miniszterelnök a GDP-arányos védelmi kiadások növelését szorgalmazta uniós és NATO-s partnereinél tekintettel az ukrajnai háborúra. Az észt kormányfő kedden Berlinben arról beszélt, hogy hazája már a hazai össztermék több mint 3,2 százalékát költi védelemre. Mint mondta, a partnereknek is ugyanezt kellene tenniük, mert különben gyengeségükkel provokálni fogják Oroszországot. „Ha azt gondolják, hogy győzhetnek, akkor lépni fognak. Ha megértik, hogy elég erősek vagyunk, nem mernek majd a NATO-val szemben fellépni” – tette hozzá. „Ezért is kell majd ezt a közös erőfeszítést valóban együttesen vállalni” – követelte Kallas. Az észt miniszterelnök ugyanakkor elismerte: nehéz elmagyarázni a lakosságnak, miért kell többet befektetni a védelembe. Felvetette azt is, hogy a lakosság talán tényleg nem úgy gondolja, hogy erre szükség lenne. „De már túl késő lesz, mire rádöbbennek, hogy erre valóban szükség van. Ez a gond a védelemmel” – fogalmazott. Azokra a felvetésekre válaszolva, hogy az ukrajnai konfliktust esetleg be lehetne fagyasztani, Kallas azzal felelt, hogy „egy erőszakkal teli világban a pacifizmus egész egyszerűen öngyilkossággal ér fel”. Kallas kitért Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos kijelentésére is, amelyet a kijevi vezetés támogatására összehívott februári konferencián tett. „Itt némi zavar keletkezett az angol nyelvben használatos fogalmak miatt. Valójában biztosíthatom önöket, hogy az ottani találkozón senki sem beszélt szárazföldi csapatok küldéséről Ukrajnába. Macron elnök sem” – jelentette ki az észt kormányfő, akit az ERR észt hírportál idézett. Mint mondta, a párizsi találkozón a beszélgetés arról folyt, hogy „az ukrán katonákat célszerűbb lenne ukrán területen kiképezni”.
• Egy orosz energiaügyi minisztériumi tisztviselő korábban elárulta, hogy rakétarendszerekkel tervezik védeni az olaj- és gázipari létesítményeket. „Közösen dolgozunk, többek között az orosz Nemzeti Gárda kollégáival, az objektumok fedezésén, ennek megfelelően védelmi rendszerek, például a Pancir telepítésén” – mondta Artijom Verhov, az energiaügyi minisztérium gázipari fejlesztési osztályának igazgatója egy parlamenti ülésen.
• Az Egyesült Államok folytatja Ukrajna pénzügyi támogatását annak ellenére, hogy a kongresszusban egyelőre elakadt a javaslat a kijevi kormánynak küldendő újabb támogatásról – jelentette ki kedden az amerikai védelmi miniszter a délnyugat-németországi Ramstein amerikai légi támaszponton tett látogatásán. „Az Egyesült Államok nem hagyja Ukrajnát elbukni. Ez a koalíció nem hagyja Ukrajnát elbukni. A szabad világ nem hagyja Ukrajnát elbukni” – szögezte le Lloyd Austin az Ukrajnát fegyverekkel támogató országcsoport (UDCG) Ramsteinben rendezett találkozóján, melyen több mint 50 ország védelmi minisztere vett részt. Austin megjegyezte, hogy „Oroszország elképesztő költségekbe verte magát a háborúval”. „Az ukrán csapatok nehéz körülményekkel, súlyos harcokkal néznek szembe. Az ukrán civileket dróntámadások sorozatai sújtják, de Ukrajna nem hátrál, és az Egyesült Államok sem fog” – húzta alá Austin.
• Moldova kiutasított egy meg nem nevezett orosz diplomatát a Dnyeszter menti szakadár területen az orosz elnökválasztás idejére megnyitott szavazóhelyiségek miatt – közölte a moldovai külügyminisztérium kedden. A minisztérium a múlt hét végén tartott orosz elnökválasztás lebonyolításához korábban egyetlen chisinaui szavazóhelyiség kialakításába egyezett bele, azonban Moszkva hat szavazóhelyiség megnyitásáról döntött a Dnyeszter menti szakadár területen. A minisztérium az elmúlt hét során kétszer is bekérette Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet a szavazóhelyiségek ügyében. A nagykövet a múlt héten alaptalannak nevezte a külügyminisztérium tiltakozását arra hivatkozva, hogy a szavazóhelyiségek számának növelése „az orosz állampolgárok elnökválasztáson való részvételének biztosítása érdekében történt”. Maia Sandu moldovai elnök hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Dnyeszter menti területeken is megtartott orosz elnökválasztás megsértette Moldova szuverenitását, és kormányzati válaszlépést ígért.
• Vlagyimir Putyin májusban Kínába utazik, hogy kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel tárgyaljon, ami az orosz elnök első külföldi útja lehet új elnöki ciklusa alatt – közölték források a Reuters hírügynökséggel. „Putyin Kínába fog látogatni” – mondta az egyik forrás. A részleteket négy másik, szintén névtelenséget kérő forrás egymástól függetlenül megerősítette a Reutersnek. Putyin kínai útjára az egyik forrás szerint valószínűleg május második felében kerül sor.
• A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgy véli, Oroszország átpolitizálja a sportot azzal, ahogy az őszre tervezett barátság játékokat szervezi. Az új multisportesemény az olimpia konkurense lenne és később a téli verziójára is sor kerülne. A NOB – közleménye szerint – nem azt kifogásolja, hogy Oroszország multisporteseményeket szervez, már csak azért sem, mert ilyenek máshol is léteznek – elég a Nemzetközösségi Játékokra és a Frankofón Játékokra gondolni -, hanem azt, hogy ezeket nagyon direkt diplomáciai eszközökkel népszerűsíti az egyes országok kormányai körében. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy látja, hogy az oroszok szándékosan megkerülik a célországok sportszervezeteit, ezzel egyértelműen nyilvánvalóvá teszik politikai motivációjukat, és politikai propaganda célokra használják a sportolókat, megsértve ezzel az Olimpiai Chartában foglalt alapelvet. A NOB amiatt is aggódik, hogy Oroszország „teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a doppingellenes küzdelem és a versenyek integritásának globális normáit”, mivel jelenleg nincs a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által akkreditált laboratórium Oroszországban, és továbbra is alacsony az orosz doppingellenes rendszerbe vetett bizalom. A nemzetközi ötkarikás testület arra kéri a barátság játékokra meghívottakat, hogy ne vegyenek részt a versenyeken és ne is támogassák a rendezést.

(The Guardian, MTI)