A francia Nemzetgyűlés pénteken elutasította a két bizalmatlansági indítványt, amelyet a kommunisták és a Zöldek támogatásával a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, illetve a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés nyújtott be a kormány megbuktatására, amiért a 2026-os költségvetést parlamenti szavazás nélkül fogadta el.
A baloldali javaslat – amelyhez a Szocialista Párt nem csatlakozott – 269 szavazatot kapott, míg a kormány megbuktatásához 289 szavazatra lett volna szükség. A másikra, a Marine Le Pen által vezetett legnagyobb nemzetgyűlési frakció indítványára, pedig 142 képviselő szavazott igennel az 577 fős Nemzetgyűlésben.
A bizalmatlansági indítványokat a két nagy ellenzéki párt azért nyújtotta be, mert Sébastien Lecornu miniszterelnök az idei költségvetés bevételi részének jóváhagyásához kedden életbe léptette az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi törvények elfogadását a képviselők szavazata nélkül.
Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat
Az alkotmány 49.3-as cikkét Emmanuel Macron elnök 2022-es újraválasztása óta minden évben érvénybe léptették a parlamenti kisebbséggel működő kormányok a költségvetés elfogadásához.
A 49.3-as cikk értelmében egy tervezet akkor is a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt.
A bizalmatlansági indítványok elbukása után a kormányfő bejelentette, hogy a költségvetés kiadási részének elfogadásához is aktiválja a 49.3-as cikket, amire válaszul az Engedetlen Franciaország újabb bizalmatlansági indítvány nyújtott be. Erről várhatóan kedden szavaznak a képviselők.
Elemzők szerint a bizalmatlansági indíványok parlamenti vitája elsősorban a baloldal megosztottságára világított rá, miután a szocialisták nem támogatták a kormány megbuktatását a három másik baloldali párttal (Engedetlen Franciaország, kommunisták, Zöldek) szemben.
A szocialisták ugyanis kielégítőnek ítélték meg a kormánytól kapott engedményeket (a nyugdíjreform felfüggesztése, 1 eurós étkezés a diákoknak, a legalacsonyabb jövedelmű munkavállalók prémiumának emelése).
„Amikor a vita már nem azért van, hogy haladjunk, valakinek vállalnia kell a felelősséget” - jelentette ki a bizalmatlansági indítványok szavazása előtt a miniszterelnök, aki októberben még azt ígérte, hogy nem kerüli meg a parlamenti szavazást a költségvetés elfogadásához.
Hozzátette, hogy a 49.3-as cikket „abszolút és végső esetben” az „intézmények védelme” és „megőrzése” érdekében kívánta használni.
Az elmúlt hónapokban lehetetlennek tűnt a kompromisszum a takarékossághoz és adócsökkentésekhez ragaszkodó jobboldal és a baloldal nyomására több bevételt és kevesebb költségvetési megszorítást követelő pártok között.
A tervezett megszorítások miatt az előző kormányok lemondásra kényszerültek.
Szeptemberben Francois Bayrou 44 milliárd eurónyi megtakarítást előirányzó kabinetjét, 2024 decemberben pedig Michel Barnier kormányát a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, miközben az ország adóssága eléri a 3300 milliárd eurót, ami meghaladja már a GDP 115 százalékát.
A parlament alsóházában 11 frakció működik. Az elnöki párt, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a másfél évvel ezelőtti választásokon élen végző, négy pártból álló baloldali szövetség és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.
A költségvetési szöveget jövő héten a jobboldali többségű Szenátus is megvitatja, aztán visszatér egy utolsó vitára a Nemzetgyűlés elé, ahol a kormány ismét szavazás nélkül fogja elfogadni, s így várhatóan február elején hatályba léphet az idei költségvetés.
(MTI)
Megegyezett az ukrán kormány és az IMF.
