Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette a csapás tényét Facebook-oldalán, kiemelve, hogy az ukrán nagy hatótávolságú támadások olyan távoli oroszországi célpontokra irányulnak, amelyek kapcsolatban állnak Oroszország hadiiparával.
„Nemrég fontos eredményeket értünk el Cseljabinszkban, ami 1800 kilométer távolságra van, valamint a csaknem 2000 kilométerre lévő Jekatyerinburgban is. Az ukrán nagy hatótávolság következményeit úgyszintén megtapasztalták Novorosszijszkban, Krimszkben, Tuapszében, továbbá a Szamarai területen és a Nyizsnyij Novgorod-i területen is” – húzta alá az államfő, amiről egy videót is posztolt közösségi oldalán.
Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Ukrajna többször is javasolta az orosz vezetésnek: tegyen lépéseket a béke felé. „Válaszul csak újabb orosz csapásokat kaptunk. Éppen ezért az ukrán nagy hatótávolságú szankciók olyan távoli oroszországi pontok felé irányulnak, amelyek kapcsolatban állnak Oroszország hadiiparával, a háborús infrastruktúrával és az agresszió finanszírozásával” – hangsúlyozta.
Megjegyezte: Oroszország minden nap dönthetne úgy, hogy leállítja a háborút, és „nem csupán néhány órára azért, hogy megkapja Kijev engedélyét egy moszkvai parádé megtartására, hanem azért, hogy emberéleteket óvjon”. „Az embereket kell értékelni, nem a parádékat. Békét kell teremteni, nem pedig a világ fővárosaiban kilincselni és rimánkodni egy tűzszünetért május 9-re”
– tette hozzá Zelenszkij.
Az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a légvédelem április folyamán csaknem hatezer orosz drónt és rakétát semlegesített az ország légterében. A közlemény szerint a légvédelem átlagos hatékonysága áprilisban 88,5 százalékos volt, egyes napokon pedig a célpontok 92-95 százalékát is sikerült megsemmisíteni.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb dróntámadás április 1-jén történt, amikor Oroszország 700 pilóta nélküli légi járművet indított. Jelentős kombinált, 600-700 drónt és rakétát magában foglaló támadások zajlottak április 3-án, 16-án és 25-én is, míg április 15-én Oroszország egyszerre 21 robotrepülőgépet indított, amelyek közül az ukrán légvédelem 20-at lőtt le.
A tárca szerint továbbra is a ballisztikus rakétatámadások kivédése jelenti a legnagyobb problémát, amelyek ellen a Patriot rendszerek képesek hatékonyan fellépni, ugyanakkor Ukrajnának hiánya van az ezekhez szükséges rakétákból.
Az ENSZ az X-en közzétett jelentésében megállapította, hogy május eleje óta Ukrajnában az orosz támadások következtében legalább 70 civil vesztette életét, és több mint 500-an sebesültek meg. Az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy csupán e hét kedden az orosz támadások miatt 28 ember halt meg, és 194-en sebesültek meg. „Külön aggodalomra ad okot mind a civil áldozatok száma, mind pedig az elmúlt napokban az orosz csapások sújtotta terület nagysága” – fűzte hozzá Danielle Bell, a misszió vezetője.
Az ukrán Északi Erdészeti Hivatal arról adott hírt, hogy a Csernyihiv megyében az orosz határnál az orosz támadások következtében 2400 hektár erdő ég, és jelenleg a tűz teljes felszámolása sem lehetséges a dróncsapások miatt. „A tűz május 5-én keletkezett olyan erdős területeken, amelyek feltételezhetően robbanásveszélyes tárgyakkal szennyezettek” – közölte a hivatal.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
