Közleménye szerint az IDEA Intézet azt mérte fel, hogy a hazai felnőtt népességének tagjai mennyire érzik Magyarországéval egybe esőnek, vagy éppen attól távolinak egyes nagyhatalmak, nagyhatalmi szervezetek, illetve országok érdekeit és törekvéseit. Arra keresték a választ, hogy a magyar társadalom tagjai inkább a nyugati világhoz, vagy inkább a keleti világhoz érzik magukat közelebb 2024 közepén.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgált országok és szervezetek megítélése rendkívül vegyes, összességében nagyfokú elbizonytalanodás érzékelhető a társadalomban.

A többség egyik vizsgált ország vagy szervezet esetében sem gondolta úgy, hogy érdekei inkább, vagy teljes mértékben egybeesnek Magyarországéval. Ez még NATO-val, vagy az EU-val kapcsolatban sem mondható el, amelyeknek hazánk immár évtizedek óta tagja, azzal együtt sem, hogy e szervezeteknek és Lengyelországnak volt a legpozitívabb a megítélése.

Határozott, minden szempontból konzekvens nyugati orientációja csak a felnőtt népesség bő egynegyedének van (27 százalék), ők a NATO és az EU érdekeit kifejezetten közelállónak érzik Magyarországhoz, és az Egyesült Államok megítélése is egyértelműen pozitívabb a körükben, mint Oroszországé vagy Kínáé.

A népesség háromnegyede a nyugatosoknál sokkal bizonytalanabb, kevésbé jellemzi koherencia az országok értékelésével kapcsolatos válaszait.

A Kelet felé hajló bizonytalanok (36 százalék) nem hívei sem Kínának, sem Oroszországnak, sem pedig Törökországnak, de ezen országok érdekeit mégis közelebb állónak érzik a magyarokéhoz, mint a nyugati hatalmakét. Szintén bizonytalan a népesség azon bő egyharmada (inkább a Nyugat felé hajló bizonytalanok, 37 százalék), akik nem tekintenek ugyan különösebben pozitívan a nyugati oldal szervezeteire és egyes országaira sem, de érdekeiket azért egyértelműen közelebb állónak érzik a magyarokéhoz, mint Oroszországét vagy éppen Kínáét.

A vizsgált országértékelések alapján a magyar felnőtt népesség tehát semmiképpen sem tekinthető nyugatosnak, igaz, határozott „Kelet felé fordulás” 2024 nyarán csak nagyon kevesekre volt jellemző.

A felnőttek többsége az olyan szövetséges szervezetek érdekeit sem érzi igazán a magyarokéhoz közelállónak, mint a NATO vagy az EU. Igaz, Nyugattal kapcsolatban elbizonytalanodók egyik része a nyugati oldalhoz köthető hatalmakat még mindig valamivel közelebbinek érzi magához, illetve Magyarországhoz, mint a keleti nagyhatalmakat, áll az intézet közleményében.

Az országosan reprezentatív, kérdőíves felmérés 2024. február 1-e és 9-e, valamint 2024. június 19-e és 27-e között készült.