Francos a DNWES televíziónak adott interjúban elmondta: azokról a nácikról van szó, akik Argentínába menekültek, és ott hosszú évekig védelem alatt álltak. Az elnök rendelkezése a banki tranzakciókat részletező dokumentumokat, illetve a védelmi minisztérium archív iratait is érinti – tette hozzá a Buenos Aires Times cikke szerint, az Infostart szemlézett.
A kabinetfőnök hangsúlyozta: az intézkedés valamennyi állami intézmény birtokában levő dokumentumra vonatkozik, mert „semmi nem indokolja ezeknek a titkosítását”. Az államfő szerint ezek történelmi dokumentumok, amelyeket bárki számára hozzáférhetővé kell tenni az országos levéltárban. Hozzátette azt is, hogy egy korábbi kormányrendelet értelmében a szóban forgó iratokat már korábban közzé kellett volna tenni, de ez a gyakorlatban végül nem valósult meg.
Francos bejelentése előtt egy nappal, hétfőn Manuel Adorni elnöki szóvivő közölte, hogy a kormány nyilvánosságra hozza azokat a titkosított dokumentumokat, amelyek a hadseregnek a katonai diktatúra alatti tevékenységét részletezik.
Fotó: EPA/Juan Ignacio Roncoroni
Javier Milei február közepén találkozott Steve Daines amerikai szenátorral, aki a Buenos Aires Times szerint kérte az elnöktől ezeknek a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát.
A második világháború után számos náci háborús bűnös lelt menedékre Argentínában. Többen közvetlenül a háború utáni években érkeztek Juan Domingo Perón elnöksége idején, és évtizedeken keresztül háborítatlanul éltek a dél-amerikai országban.
Adolf Eichmann például 1950-ben Ricardo Klement álnéven érkezett Argentínába. 1960-ig Buenos Airesben húzta meg magát, amíg az izraeli titkosszolgálat el nem fogta és Izraelbe nem vitte, ahol bíróság elé állították és kivégezték. Ugyancsak Argentínába szökött 1949-ben Josef Mengele, az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosa, valamint Erich Priebke egykori SS-tiszt is, aki egészen az 1990-es évekig élt Bariloche városban, amíg ki nem adták az olasz hatóságoknak.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
