Az ideológiailag változatos szövetség akkor került zavarba, amikor Christian Lindner pénzügyminiszter neoliberális szabad demokratái, a legkisebb koalíciós párt, olyan javaslatokkal lepték meg baloldali partnereiket, amelyek a közkiadások csökkentésével, alacsonyabb adókkal és szabályozások egyszerűsítésével élénkítenék fel a gazdaságot — írja a Reuters.
A Zöldpárti Robert Habeck gazdasági miniszter által hétfőn megkötött kompromisszumot, amely szerint visszaadja az államkincstárnak az Intel chipgyárának Németországba hozását célzó program meghiúsulása következtében felszabaduló 10 milliárd eurót, kedden megsemmisítette Lindner közeli pártszövetségese, Katja Hessel.
Fotó: Facebook / Christian Lindner
A zűrzavar akkor kezdődött, amikor Európa legnagyobb gazdasága a második egymást követő évben a zsugorodással nézett szembe, miközben a vállalkozások versenyképességük elvesztésétől tartanak, a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok pedig egyre népszerűbbek.
Nem kellet a 10 milliárdos ajánlat, mert nem pénzről van szó
„Nem arról van szó, hogy betömjük a költségvetési lyukakat, vagy néhány tízmilliárdot ide vagy oda” – írta Katja Hessel pénzügyminisztériumi államtitkár a közösségi médiában. „Arról kellene szólnia, hogyan erősítjük a növekedést Németországban.”
A liberális FDP lapjában tett javaslatok között – amelyről eredetileg a párt szerint véletlenül került nyilvánosságra – volt olyan is, hogy öt évvel halasszák el egyes klímavédelmi célok teljesítésének kitűzött határidejét – ami sérti a koalícióban résztvevő környezetvédő zöldeket.
A zöld Habeck hétfőn kijelentette, hogy döntő fontosságú, különösen a globális instabilitás idején és az Egyesült Államok elnökválasztása miatt, hogy Németországnak stabil kormánya legyen, és hogy nem kívánja felbontani a koalíciót.
„Ez a koalíció soha nem lesz szerelem” – tette hozzá a zöld Robert Habeck.
A Scholz-féle szociáldemokraták és a zöldek egyaránt az intervenciósabb gazdaságpolitikában hisznek.
Fotó: EPA/Oner Messinger
Scholz kormányát azóta sújtják költségvetési gondok, miután az Alkotmánybíróság tavaly megsemmisített egy 60 milliárd eurós áthidaló számviteli manővert.
A koalíció összeomlása kezdetben egy Scholz vezette kisebbségi kormányhoz vezetne, amely vagy megpróbálhat kormányozni a jövő szeptemberre tervezett választásokig, a törvények meghozatalához ad hoc parlamenti többségre támaszkodva, vagy előrehozott választásokat írhat ki.
Közel 2 százalékos emelkedéssel, 88.670,90 ponton fejezte be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a keddi kereskedést. 
