Szijjártó Péter hangsúlyozta, sokat gyengült az Európai Unió, de nem lehet annyira gyenge, hogy tolerálja: egy tagjelölt minden egyeztetés nélkül olyan döntést hoz, amely két uniós tagország energiaellátásának biztonságát veszélyezteti.
A politikus hozzátette, ez az intézkedés a magyar kőolajimport harmadát, a szlovák behozatal 40-45 százalékát érinti, és ez jelentős energiaellátási kockázat.
Ehhez járult a horvát felajánlás az adriai szállításra, úgy, hogy a balkáni ország - helyzetével visszaélve - többszörösére emelte a tranzitdíjat és csak rövidtávú szerződéseket hajlandó kötni - mondta Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, ne Brüsszelből és ne Zágrábból mondják meg, hogy Magyarország milyen útvonalon vesz bármilyen energiahordozót, mert Magyarország sem mondja meg másnak.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Miközben a szolidaritás a legtöbbet használt szó az európai politikai diskurzusban - tette hozzá -, most egy tagjelölt próbálja nehéz helyzetbe hozni az unió két tagállamát, miközben egy harmadik ezen nyerészkedik és "Brüsszel a füle botját sem mozgatja".
Ukrajnáról szólva úgy fogalmazott, az ukránokkal szembeni korrekt hozzáállásra vonatkozó bármilyen kritikát vissza kell utasítani akkor, amikor az olajembargó és a "kárpátaljai magyar kisebbség jogainak eltiprása ellenére" Magyarországról kapják a villamos energia 42 százalékát, Magyarország befogadott több mint 1,3 millió menekültet és csaknem 1500 intézménybe járnak menekült családok gyermekei.
Kijelentette, amíg ez a helyzet fennáll, szó sem lehet arról, hogy az európai békekeretben szereplő néhány milliárd eurót kifizessék.
"Az inkább tragikus, mint vicces, hogy így hívják" - tette hozzá, mert ebből a keretből az Ukrajnának fegyvert szállító európai uniós tagállamok "visszaigényelhetik a hőstetteik árának egy részét", az adófizetők pénzéből - mondta.
Az elmúlt két és fél évben sok száz milliárd eurónyi fegyvert "hordtak" nyugati szövetségeseink Ukrajnába, az ország nem ért el sikereket a frontvonalon. "és az oroszok napról napra mennek előre."
"Azt gondolom, hogy nekünk, akik az utolsók vagyunk Európában, akik mindenkivel tudnak beszélni, az a feladatunk, hogy segítsünk a diplomáciai csatornák újranyitásában, a párbeszéd újraindításában" - jelentette ki.
Szijjártó Péter emlékeztetett: jobbratolódás jött létre az Európai Parlamentben. Az Európai Néppárt az európai szocialistákkal koalícióban osztotta el a parlamenti pozíciókat, és népszerűségének csökkenésével bevonta a liberálisokat, majd a zöldeket is.
Értékelése szerint a folyamat "felőrölte a néppártot mint jobboldali entitást", mely ma már egy inkább a politikai paletta baloldala felé tendáló mainstream pártcsoportosulás lett.
Ez teret nyitott a politikai paletta igazi jobboldalán, melyet most két pártcsoport tölt be, de lesz még olyan időszak, amikor az Európai Parlament a harmadik, majd második legnagyobb csoportja egy igazi jobboldali csoportosulás lesz - vélekedett a miniszter.
Azt mondta, jó magyar-amerikai viszonyt szeretne, "de ennek jól láthatóan van egy személyi feltétele az óceán túlpartján, és ezt a személyi feltételt úgy hívják, hogy Donald Trump".
Ha a Donald Trump győz az amerikai elnökválasztáson, a magyar-amerikai kapcsolatrendszer megint a csúcspontjára kerülhet. Ha a demokraták folytatják, "nagyon sok jóra nem számíthatunk", de nem csak a magyar-amerikai kapcsolatrendszer szempontjából, hanem a béke vagy háború szempontjából sem - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter a magyar külpolitika legnagyobb sikerének azt nevezte, hogy "a transzatlanti buborékon kívül" Magyarországot mindenhol az észszerűséggel, a józan ésszel, a kölcsönös tisztelettel és a racionális hozzáállással azonosítják, és magyarokról a világon kifejezetten kedvezően vélekednek.
(MTI)
Indonéziában lehet a feltételezések szerint. 
