Kiemelte, hogy célzott orosz csapások érték mások mellett a Boeing kijevi irodáját, a Flex munkácsi gyárát és a Bunge dnyiprói üzemét. „Az oroszok nemcsak az ukrán népet, hanem az amerikai adófizetőket is támadják. Ezeket a csapásokat Oroszország az amerikai gazdaságra mérte” - fogalmazott a tárcavezető.
Az amerikai kereskedelmi kamara adataira hivatkozva közölte, hogy a háború során az Ukrajnában működő amerikai vállalatok 47 százalékát érték orosz támadások, 57 százalékuknál alkalmazottak sebesültek meg, és 38 százaléknál voltak halálos áldozatok is a dolgozók körében.
„Miközben a Kreml 2025 folyamán és 2026 elején újraindítást javasolt a Trump-adminisztrációnak az Egyesült Államokkal fennálló gazdasági kapcsolatokban, Oroszország egyidejűleg a Flex Electronics, a Boeing és más vállalatok ellen intézett támadásokat. Moszkva azt állítja, hogy olyan kapcsolatokat kíván az Egyesült Államokkal, ahol az üzlet mindenek felett áll. Ám az amerikai vállalatok elleni csapásokat aligha lehet partnerségnek nevezni” - jegyezte meg a miniszter.
Meggyőződése szerint az orosz támadások azt mutatják, hogy a Kreml előnyösnek nevezett gazdasági együttműködési ajánlatai valójában nem mások, mint „Patyomkin-falvak”, amelyeknek célja az időnyerés és az amerikai befolyás gyengítése Európában.
Szibiha hangsúlyozta, hogy ezzel szemben Ukrajna az Egyesült Államoknak kölcsönösen előnyös együttműködést kínál számos területen, a ritkaföldfémektől kezdve, a csúcstechnológián át, a védelmi együttműködésig és a dróngyártásig. „Már vannak sikertörténeteink, és szeretnénk ezeket bővíteni. Egy szuverén és szabad, növekvő GDP-vel rendelkező Ukrajna jelentős stratégiai győzelem lenne az amerikai érdekek európai érvényesítésében, hatalmas piac az amerikai áruk és szolgáltatások számára, valamint stratégiai vereség Moszkvának” - szögezte le a külügyminiszter.
(MTI)
Az Országgyűlés pontot tett az ügy végére, eldőlt szenteste napjának sorsa. 
