Párizs, a fény városa milliók álomutazásának célpontja, 2024 nyarán pedig a világ egyik központja lesz, hiszen az olimpiai játékok itt zajlanak majd. A készülődés óriási, emberi jogi csoportok szerint azonban úgy tűnik, hogy a francia hatóságok mindentől megszabadítják a fővárost, ami nem illik bele a képeslapon látottakba – köztük a hátrányos helyzetű, alacsonyabb jövedelmű csoportoktól is.
Fotó: EPA/MOHAMMED BADRA
A Politico cikke szerint május első napjaiban reggel hat óra körül több mint 80 hajléktalan menedékkérőt távolított el a francia rendőrség, a rozoga tábor a Szajna folyótól néhány lépésre állt, átellenben Párizs ikonikus városházájával; itt július végén a játékok megnyitóünnepségét tartják majd. A teljesség kedvéért fontos megjegyezni, hogy az itt lakóknak alternatív megoldásokat és ideiglenes szállást ajánlottak, de ennek van egy hátulütője: a Párizstól több mint 200 kilométerre fekvő Angers városába kellett áttelepülniük.
Helyzetük egyáltalán nem egyszerű, hiszen a táborlakók többsége Franciaországba érkezésekor sikertelenül próbálta elérni, hogy papírok nélküli kiskorúként ismerjék el őket, így jelenleg is jogi eljárásokkal néznek szembe, amelyeket tovább bonyolítana az esetleges áthelyezés.
Megtisztítani
A fentebb említett „kilakoltatás” nem egyedi jelenség, hanem egy átgondolt program része, amelyet a francia állam 2023 áprilisában indított el, és amely 2024 végéig tart. Ugyan időszaka gyanúsan egybeesik az olimpiai előkészületekkel, az ország kormánya nem ismerte el, hogy ok-okozati összefüggésről lenne szó. Guillaume Kasbarian lakásügyi miniszter márciusban a francia törvényhozóknak így indokolt:
az Île-de-France régió (ez a Párizst is magába foglaló, legnépesebb francia terület – a szerk.) telítettségére, egyszerűen nincsen elég hely. A kormány - az olimpiai játékokkal semmilyen összefüggésben nem állva – ezért úgy döntött, hogy lép a zsúfoltság csökkentéséért.
Szigorítás
A hajléktalanokkal és dokumentálatlanokkal foglalkozó civilszervezetek egy Revers de la médaille (az érem hátoldala) névre keresztelt kollektívába tömörültek az intézkedés miatt. Ennek keretében többek közt azt szorgalmazzák, hogy a 2024-es párizsi nyári játékok "pozitív társadalmi örökséget" hagyjanak maguk után.
Ez a tömörülés hívta fel a figyelmet a globális eseményt megelőző tisztogatásra, amely állításuk szerint az elmúlt időszakban egyre intenzívebbé vált. A szervezet szóvivője, Antoine de Clerck így fogalmazott:
a politika megváltozott. A korábbi kitelepítésekkor nemcsak áthelyezést ajánlottak; azoknak, akik dolgoztak vagy orvosi kezelésen vettek részt, helyi megoldásokat kínáltak. Most az egyetlen választás az, hogy elmennek, vagy az utcára kerülnek.
Az említett telep lakói közül csak ketten döntöttek úgy, hogy tényleg Angers városa felé veszik az irányt, a többiek azonban mostantól Párizs utcáit járják lakhatási megoldás nélkül. A probléma tehát egyáltalán nem oldódott meg, csak átalakult: nem mellesleg pedig nem lesz szem előtt a Szajnára tervezett megnyitó során.
A nagy ígéret
A migráció és az ebből fakadó egyenlőtlenségek és társadalmi feszültség mostanra minden nagyobb nyugat-európai város sajátjává váltak, azonban Párizs pályázata a 2024-es olimpia megrendezésére tartalmazott egy olyan ígéretet, hogy az esemény az „első inkluzív és társadalmilag is felelős” játékok lesz majd.
Nagyszerű lett volna, hogyha az olimpiai és paralimpiai játékokat a jólét és a szolidaritás fejlesztésére lehetett volna felhasználni
- mondta Léa Filoche, Párizs szociális ügyekért felelős alpolgármestere, ugyanakkor hozzátette, ehhez hiányzik a politikai akarat. Filoche szerint bár a baloldali vezetésű Párizs felajánlotta, hogy hozzájárul az általában a központi költségvetésből finanszírozott szükséglakások létrehozásához, ezt az ajánlatot nem fogadták el – így sokan a sport legnagyobb ünnepe alatt is az utcákon lesznek.
A politikus szerint a következő hónapokban annak kidolgozása lesz a fő feladat, hogyan tudják biztosítani, hogy Párizs fedél nélküli lakossága továbbra is hozzáférhessen a közszolgáltatásokhoz a játékok ideje alatt – még úgy is, hogy a biztonsági intézkedések, valamint a rendezvények miatt sok területre a belépőjeggyel nem rendelkezők nem léphetnek be.
Egy átlagos kisgyerekes családnak 88 ezer forintba kerül a karácsony. 
