A támadásban négy ember meghalt, és 25 másik megsérült csütörtök éjszaka Kijevben, ahol több órán át hangos robbanásokat lehetett hallani, az eget megvilágító fényvillanások mellett. Ez mindössze a második alkalom, hogy Moszkva az Oreshniket bevetette, amelyet először 2024 novemberében a központi Dnyipro város elleni támadásra használtak.
Oroszország védelmi minisztériuma szerint az akciójuk válasz volt egy ukrán dróntámadásra Vlagyimir Putyin rezidenciája ellen december végén, amelynek elkövetését Kijev tagadja. Sőt, az amerikai elnök, Donald Trump is kétségbe vonta azt.
Bár a minisztérium nem részletezte, mi volt az Oreshnik célpontja, éjfél előtt röviddel videók kezdtek el terjedni a közösségi médiában, amelyek számos robbanást mutattak a nyugati Lviv város külterületén – számol be róla a BBC.
Az ukrán hatóságok megerősítették, hogy egy ballisztikus rakétával eltalálták a Lvivben lévő infrastruktúrát, körülbelül 60 km-re a lengyel határtól.
Az Oreshnik egy közepes hatótávolságú, hiperszonikus ballisztikus rakéta, ami azt jelenti, hogy potenciálisan akár 5 500 km távolságra is elérhet. Úgy tartják, hogy a robbanófej fegyvertartalma szilánkosodik az utolsó ereszkedés során.
„Egy ilyen támadás EU- és NATO-határ közeli helyen súlyos fenyegetést jelent az európai kontinens biztonságára nézve, és próbára teszi az atlanti közösséget” – mondta az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiga. Ukrajna ezért az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az Ukrajna-NATO Tanácsnak az összehívását kezdeményezte.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
