Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) Monitoring Bizottsága ebben súlyos aggodalmát fejezi ki hazánk demokráciájának, emberi jogi helyzetének és a jogállamiság állapotának alakulása, pontosabban az előrelépés hiánya miatt. A dokumentum a „bizonyos területeken romló helyzetre” is rámutat – ísmerteti a 24.hu.
Magyarország 2022 óta áll a PACE úgynevezett monitoring eljárása alatt. Ennek részeként készült el az a jelentés, amely alapján most állásfoglalás-tervezet született. A strasbourgi székhelyű közgyűlés szeptember 30-án vitatja meg a szöveget. A dokumentumot Eerik-Niiles Kross észt liberális képviselő, valamint George Papandreou görög szocialista politikus jegyzi. Megállapításaik zöme már korábban is visszatérő bírálatként jelent meg az Orbán-kormánnyal szemben.
Fotó: Wikipédia/Silvereyecommons1701
Ellentétes irányba
Az állásfoglalás szerint, noha az alkotmányos minősített többség – vagyis a kétharmad – alapvetően „kulcsfontosságú szerepet játszhat a fékek és ellensúlyok rendszerének fenntartásában a demokratikus kormányzásban”, a Fidesz–KDNP gyakorlata ezzel ellentétes irányba hatott. A kormánypártok „úgy módosították a választási törvényeket, hogy az segített a kétharmados többség megszerzésében”, majd ezt a többséget egyoldalúan használták fel:
- az Alaptörvény módosítására,
- kulcsfontosságú intézmények vezetésének megszerzésére,
- valamint olyan sarkalatos törvények elfogadására, amelyek megerősítették politikai döntéseiket.
Ennek következtében – fogalmaz a tervezet – „a magyar intézményi fékek és ellensúlyok rendszere mélyrehatóan megváltozott a végrehajtó hatalom javára, olyan mértékben, hogy komoly kérdéseket vet fel a magyar alkotmányos berendezkedésben a megfelelő fékek és ellensúlyok hiányával kapcsolatban”.
A szövegtervezet lényegében azt állítja, hogy a 2010-es kormányváltást követő választási reformok – így például a parlament létszámának 386-ról 199 főre csökkentése, a választókerületek átrajzolása, a határon túli és külföldi szavazások bevezetése, valamint a választási szabályok folyamatos módosítása – mind a kormánypártoknak kedveztek, és megkönnyítették a kétharmad újbóli megszerzését. Az alkotmánymódosítások és a „sarkalatos törvények” politikai célú alkalmazása gyengítette a hatalmi ágak kiegyensúlyozott működését. A törvényhozási folyamat pedig – többek között az egyéni képviselői indítványok túlzott használata miatt – nem biztosít kellően átlátható és érdemi társadalmi egyeztetést.
Az Európa Tanács ajánlásokat is megfogalmaz
A legfontosabbak az alábbiak:
- A 2026-os választások után a választási törvény teljes felülvizsgálata széles társadalmi és politikai konzultációval.
- A pártfinanszírozás ellenőrzésének függetlenebbé tétele, az átláthatóság növelése.
- Az Alkotmánybíróság és más független intézmények kinevezési mechanizmusainak reformja.
- A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése.
- A közélet átláthatóságáról szóló törvény módosítása a Velencei Bizottság ajánlásai szerint.
108-nál megállt a vagyonkezelő alapítványok szaporodása, de ez nem jelenti azt, hogy nem történik velük semmi. 
