„Mahamat Idriss Deby Itno elnök hétfő reggel a helyszínre sietett, és utasítást adott a támadók üldözőbe vételét és elfogását célzó hadműveletre”, közölte az elnöki hivatal az MTI szerint.
A meglepetésszerű támadás egy kétszázfős laktanyát ért vasárnap az apró szigetek szabdalta mocsaras vidéken, a nigériai határ közelében. A lázadók 22 órán át ostromolták a laktanyát, majd megszállták, felgyújtották a hadsereg ott található járműveit, és magukkal vittek sok kézifegyvert, közölték helyi vezetők az AFP francia hírügynökséggel.
Fotó: Denis Sassou Gueipeur/AFP
A Boko Haram gyakran hajt végre támadásokat a csádi hadsereg ellen a Csád-tó térségében, amely a Boko Haram, illetve Iszlám Állam dzsihadista szervezetből kivált Nyugat-Afrikai Iszlám Állam (ISWAP) fegyvereseinek hátországa. A Boko Haram 2009-ben jelent meg Nigériában, ahol azóta már 40 ezer embert gyilkolt meg, és több mint kétmilliót tett földönfutóvá, majd tevékenységét kiterjesztette a szomszédos államokra.
Fegyveresei 2020 márciusában támadást indítottak a Bohoma-félszigeten lévő jelentős csádi támaszpont ellen, és mintegy száz katonát megöltek. Ez volt a csádi hadsereg valaha elszenvedett legnagyobb vesztesége. Válaszul a hadsereg – még Idriss Deby Itno marsall, a jelenlegi elnök apja idején – nagyszabású hadműveletet indított a dzsihadisták ellen.
A magyar kormány terrorellenes együttműködést kötött Csáddal. Ennek részeként Magyarország mintegy 200 katonát küld majd az afrikai országba.
Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre? 
