• Ukrajna szerint az orosz támadások növelik a nyomást a donyecki területen található stratégiai fontosságú keleti logisztikai központra, Pokrovszkra, mivel az irányított bombák és a gyalogsági támadások hullámai Moszkva legnagyobb területi nyereségéhez vezetnek tavasz óta. Az előrenyomulás a menekülő civilek számának növekedéséhez vezet, és a menekülést segítő önkéntesek szerint az elmúlt két hétben mintegy megtízszereződtek a térségben az evakuálási kérelmek. Oroszország egy hét alatt elért mintegy 57 négyzetkilométeres térnyerése a harmadik legnagyobb, amit április óta regisztráltak, miután júniusban csak szerény előnyre tettek szert – mondta Pasi Paroinen, a Black Bird Group elemzője a Reutersnek.
• Az orosz erők harci repülőgépekkel és tüzérséggel támogatják a Pokrovszk melletti térségben a gyalogsági támadások hullámait – közölte az ukrán nemzeti gárda szóvivője televíziós nyilatkozatában. „Ezeket a támadásokat nem mindig páncélozott járművek támogatják, gyakran gyalogsági támadásokról van szó” – mondta pénteken Ruszlan Muzscsuk, aki az orosz harci gépek bombázását jelölte meg különös problémaként. „Ez jelentős fenyegetést jelent (…) mert a pokrovszki és a torezki front nagy részét az ukrán védők állásai ellen naponta végrehajtott légicsapások teszik ki”. Az orosz erők folyamatosan nyomulnak előre a donyecki területen több fronton is, különösen heves támadásokat intéznek Pokrovszk közelében.

• Oroszország védelmi minisztere szerint erői az elmúlt héten öt települést foglaltak el a donyecki régióban. Az, hogy Oroszország harci repülőgépekből irányított bombákat lő ki, kulcsfontosságú volt Moszkva harctéri taktikája szempontjából – mondta Valerij Romanenko kijevi repülési szakértő, aki ezt egy „futószalaghoz” hasonlította. „Az oroszok nem áttörik a védelmünket, hanem visszatolják azt. Naponta 100, 150, 200 métert nyomulnak előre ezzel a taktikával: irányított bombák ledobása, majd »hústámadás«, [és ha ezeket] visszaverték, ismét irányított bombák ledobása, majd ismét »hústámadás«.” Szerinte az amerikai F-16-os vadászgépek Ukrajnának történő szállítása megzavarhatja ezt a dinamikát, ha a gépek képesek lennének fenyegetni az orosz harci gépeket, de egyelőre nem valószínű, hogy ilyen műveletekre sor kerülne, tekintettel arra, hogy ez kockázatot jelentene a drága gépeket üzemeltető új pilóták számára.

• Az ukrán erők eltalálták és elsüllyesztették a Rosztov-na-Donu orosz tengeralattjárót a Krím félsziget partjánál – közölte szombaton az ukrán vezérkar a Facebookon. „Az ukrán védelmi erők egy tengeralattjárót és egy ellenséges Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert támadtak meg az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten” – áll a közleményben. A vezérkar hozzátette: a megerősített információk szerint pénteken az ukrán rakétaegységek a haditengerészettel együttműködve súlyosan megrongálták egy Triumf légvédelmi rendszer négy kilövőállását Szevasztopol kikötőjében, és ugyanott sikeresen eltalálták az orosz fekete-tengeri flotta Rosztov-na-Donu tengeralattjáróját, amely a helyszínen elsüllyedt. A vezérkar rámutatott, hogy a Rosztov-na-Donu egyike azoknak a tengeralattjáróknak, amelyek képesek Kalibr típusú rakétákat indítani. A tengeralattjáró - amelyet 2014. december 26-án helyeztek üzembe - már 2023. szeptember 13-án súlyosan megrongálódott egy ukrán rakétatámadás következtében. Ezután a szevasztopoli kikötőben javították és tesztelték. A tengeralattjáró árát 300 millió dollárra becsülik. „A Rosztov-na-Donu megsemmisítése ismét bizonyítja, hogy a Fekete-tenger ukrán felségvizein nincs biztonságos hely az orosz flotta számára” – fűzte hozzá az ukrán katonai vezetés.

• Az orosz csapatok több mint hatszáz irányított légibombával mértek csapást Ukrajnára július 29. és augusztus 3. között – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton közösségi oldalain, egyúttal ismét arra kérte országa szövetségeseit, hogy engedjék meg a tőlük származó fegyverek használatát az orosz hátországban. „Az orosz katonai repülőgépeket minden lehetséges eszközzel meg kell semmisíteni támaszpontjukon. Ebből következően az orosz repülőterek elleni csapások teljességgel elfogadhatók. Szükségünk van arra, hogy erről partnereinkkel közös döntést hozzunk, mert ez a biztonságunkat szolgálja” – írta az államfő. Hangsúlyozta, hogy csak így lehet valóban védelmet nyújtani az ukrán lakosságnak. „Közös, határozott döntésekkel meg kell állítani ezt a mindennapos orosz terrort!” – szögezte le Zelenszkij.
• A következő, második nemzetközi ukrajnai békekonferenciát a „Globális Dél” egyik országában fogják megtartani, hogy kifejezze a „világ egységét” az orosz invázióval szemben – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában. Az interjúban, amely csütörtökön jelent meg, és amelyből a The Kyiv Independent című angol nyelvű hírportál pénteken idézett részleteket, az elnöki hivatal vezetője kijelentette: a legfontosabb várakozás a találkozóval kapcsolatosan az, hogy teremtse meg a főbb előfeltételeket az ellenségeskedések leállításához. „Meg kell állítanunk ezt a háborút, és igazságos békét kell kötnünk” – tette hozzá Jermak. A tanácskozás időpontját még nem határozták meg, de ukrán kormányilletékesek elmondták, hogy a második ukrajnai békekonferenciát a 2024 novemberében esedékes elnökválasztás előtt szeretnék összehívni. A tanácskozás helyét szintén nem közölték.
• Szelektív csődhelyzeti (SD) szintre rontotta az eddigi „CC/C”-ről Ukrajna devizában fennálló hosszú és rövid futamidejű szuverén kötelezettségeinek besorolását az S&P Global Ratings, miután az ukrán kormány hátralékba került egy 2026-os lejáratú eurokötvény esedékes kamattörlesztésével. A péntek éjjel Londonban bejelentett döntés értelmében a hitelminősítő az adott ukrán kötvényre „D”, vagyis csődhelyzeti osztályzatot állapított meg. A cég indoklásában kiemelte azt a várakozását, hogy Ukrajna a kötvényszerződésben biztosított tíz munkanapnyi türelmi időszak végéig sem teljesíti a hátralékba került törlesztést, tekintettel arra, hogy egy minap elfogadott jogszabály felhatalmazza a kormányt az átstrukturálás alatt álló kötvénykötelezettségek teljesítésének felfüggesztésére. A S&P felidézi, hogy ennek előzményeként Ukrajna kötvénycsere-ajánlatra szóló szándéknyilatkozatot tett egyes szuverén adósságpapírok befektetőinek. A hitelminősítő értesülései szerint az előzetes adósságátrendezési ajánlatban a jelenlegi kötvények kicserélése, ezzel összefüggésben az új kötvények nominálértékének 37 százalékos leírása („haircut”), valamint a kamatkötelezettségek könnyítése és a lejáratok meghosszabbítása szerepel. Az S&P Global Ratings közölte: mindezek alapján valószínűleg értékvesztéssel végrehajtott kötvényadósság-átrendezésként (distressed exchange) értékelné a kötvénycsere-programot.

(MTI, The Guardian)