Több százezer halott szárad majd Elon Musk és Donald Trump lelkén?

Ha a magyar kormányhoz közel álló médiát olvassuk, akkor azt gondolhatnánk, a USAID tevékenysége kimerült a „szuverenista”, és különösen a magyar kormány leváltását célzó erőfeszítésekben, terrorszervezetek támogatásában, sőt transzgender egerekkel kapcsolatos kutatások finanszírozásában. E vádakkal ezúttal nem foglalkoznánk (bár azt azért meg kell jegyezni, hogy az utolsóról mindenesetre kiderült, hogy egyértelmű hazugság), a helyzet az, hogy még amennyiben a USAID egyik célja valóban a liberális, woke, multikulti, háborúpárti ideológia terjesztése lett is volna, erre csupán a töredékét fordította a 2023-ban kicsit kevesebb mint évi 42,5 milliárdos költségvetésének. (Ha megnézzük például a 2023-as, azaz az utolsó lezárt évet, a szervezet költségvetéséből 1,759 milliárd dollárt költöttek a „Demokrácia, emberi jogok és kormányzat” pont alá eső programokra.)

A szervezet összes programjának Elon Musk levezényelte és Donald Trump jóváhagta, válogatás nélküli felfüggesztése – és várható beszántása – tehát túlnyomó többségben más, valóban humanitárius jellegű missziókat érint. De milyen hatása lesz ennek?

Milliók veszélyben

Nos, elég drámai. A USAID nemzetközi egészségügyi igazgatóhelyettese, Nicholas Enrich  búcsúzóul készített feljegyzésében például így összegzett:

• Akár 18 millió maláriás megbetegedéssel több évente – és akár 166 ezres többlethalálozás ezek következtében
• Évente 200 ezer járványos gyermekbénulás miatt megbénult gyermek, többszáz millió fertőzés
• Egymillió, súlyos alultápláltságban szenvedő gyermek marad kezelés nélkül évente – ez az állapot gyakran halállal végződik kezelés hiányában
• Több mint 28 ezer megbetegedés olyan fertőző betegségekből, mint az ebola vagy a Marburg-vírus

Enrich ezt a feljegyzést akkor készítette, amikor megtudta, hogy a USAID számos munkatársával együtt őt is felfüggesztik. Azt is leírta továbbá, hogy előfordulhatnak olyan járványos megbetegedések kontrollálatlan kitörései, mint a mpox és madárinfluenza, amelyek az Egyesült Államok határain belül is akár százmilliót meghaladó fertőzöttet jelenthetnek. 48 országban nőhet a szülő nők és a csecsemők halálozási aránya, valamint 30 százalékkal nőhet az antibiotikumoknak ellenálló tuberkulózisos esetek száma is. Utóbbi esetben egyetlen páciens kezelése több mint 154 ezer dollárba kerül, márpedig az esetszámok növekedésével az Egyesült Államokba is több fertőzött fog érkezni.

De ha nem hiszünk a USAID egyik vezetőjének, akkor az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is figyelmeztetést adott ki arról, hogy súlyosan visszavetheti a USAID programjainak leállása a tuberkulózis elleni globális küzdelmet. Jó, ha tudjuk, hogy ez a bakteriális fertőzés a felelős a legtöbb halálesetért világszerte a fertőző betegségek közül: 2023-as adatok szerint 1,25 millió ember vesztette életét tuberkulózis miatt.

A USAID a másik országokban végzett megelőző és kezelő tevékenységek nagyjából negyedét finanszírozta 250 millió dollár értékben. A WHO szerint a pénzek eltűnése miatt leállás fenyegeti a gyógyszerszállításokat, „súlyosan akadoznak” a laboratóriumi szolgáltatások, a figyelőrendszereket pedig „összeomlás fenyegeti”.

Ennek egyik példája Ugandában úgy néz ki, hogy a finanszírozás leállítása miatt el kellett bocsátani azokat az alkalmazottakat, akik tuberkulózisra pozitívan tesztelt pácienseket értesítik az állapotukról, megszervezik ellátásukat, illetve kontatkutatást végeznek a környezetükben, hogy megállítsák a fertőzés további terjedését.

„A páciensek esetenként azután kapják meg a diagnózist, hogy hazamentek a klinikáról, mert várják a teszt eredményét. És otthon lehetnek TBC-vel és nem tudják, hogy TBC-sek. Nincsen arra forrás, hogy kimenjenek és elérjék ezeket az embereket. Emberek halnak meg azért, mert egy olyan betegségük van, amelyet nem diagnosztizáltak, nem kezeltek és nem előztek meg”

- fogalmaz Dr Luke Davis, egy klinikiai járványkutató a Yale közegészségügyi intézeténél.

Az ENSZ-hez tartozó Stop TB Partnership nevű szervezet modellje szerint január 24-étől március elejéig nagyjából 3400 többlethaláleset és 6 ezer többletfertőzés fordulhatott elő.

Dél-Afrikában pedig a HIV/AIDS programok leállítása okozhat elképesztő léptékű katasztrófát. Linda-Gail Bekker, a Desmond Tutu HIV Alapítvány vezetője szerint a következő évtizedben több mint 500 ezer ember halálát okozhatja a USAID programok leállítása, és nagyjából további félmillió új, megelőzhető fertőzésre is sor kerülhet. Dél-Afrikába a lakosság körülbelül 13 százaléka, azaz 7,8 millió ember HIV-fertőzött, az ország 2003 óta kap támogatást a betegség elleni küzdelemhez az Egyesült Államoktól.

Járványok szabadon engedve?

De ha esetleg azt gondolná valaki, hogy mindez csak a harmadik világot érinti, annak – a fenti, tuberkulózisos példa mellett itt egy másik. A Kongói Demokratikus Köztársaságban az év elején egy járvány tört ki. Az első esetet január 21-én jelentették, február végéig pedig nagyjából ezer fertőzöttről és 60 halálesetről tudtak a helyi egészségügyi hatóságok. Az első elemzések szerint nem eboláról és nem is a Marburg-vírus egy újabb kitöréséről van szó.

Az ilyen helyzetek kezelésére a kongói egészségügyi rendszer nincs felkészülve, ezért is állítottak fel külföldi – USAID – támogatásból egy laboratóriumot az ugandai-kongói határon, amely kifejezetten zoonotikus, azaz állatokról emberekre átterjedő betegségek vizsgálatára lett felkészítve. Ez a labor most üresen áll.

A korábbi protokoll szerint a helyi, USAID által finanszírozott munkatársak a terepen végeztek értékes munkát a járvány gyors kontroll alá vonásában, és az amerikai járványügyi hivatallal (CDC) együttműködésben dolgoztak a betegség azonosításán és gyógymód kidolgozásán. Ez most nem történt meg.

A legújabb információk szerint a megbetegedések mögött nem egy új járványosan terjedő kór, hanem valamilyen tömeges mérgezés, esetleg valamely ismert betegségek (például malária és légúti fertőzések) együttes feltűnése állhatott. Ha ez igaz, akkor a kongói eset nem jelent világméretű egészségügyi kockázatot – de ha azt jelentett volna, akkor a korábbi, gyors választ és ellenlépéseket lehetővé tevő protokollt most nem követték, ugyanis USAID-pénz hiányában erre nem volt mód. Ki tudja, a következő hasonló eset megáll-e az ország- vagy kontinenshatároknál…

Mi marad? A károk biztosan

Március 10-én, hétfőn Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt írta egy X-bejegyzésében, hogy hathetes vizsgálat után úgy döntöttek, a USAID programjainak 83 százalékát törlik.

„A most felmondott 5200 szerződés keretében tízmilliárd dollárokat költöttek el olyam módokon, amelyek nem szolgálták (és egyes esetekben kifejezetten sértették) az Egyesült Államok alapvető nemzeti érdekeit”

- írta Rubio, majd hozzátette, hogy a programok maradék 18 százaléka (valószínűleg valamilyen kerekítési anomália okozhatja, hogy Rubio szerint 83+18, azaz 101 százaléknyi program van összesen) megmarad, de átkerül a külügyminisztérium hatékonyabb felügyelete alá.

Egyelőre nem tudni, hogy mely programok élhetik túl a „mészárlást”, de ha csak az arányokat nézzük, a helyzet nem túl biztató (emlékezzünk: dedikáltan ideológiai töltetű programokra az éves költségvetés nagyjából 4,2 százaléka ment el). Mi több, még a megmaradó programok esetében is súlyos károkat okozhat ez a mostani leállás – és az az idő, ami még el fog telni addig, amíg a külügyminisztérium átveszi, áttekinti és újraindítja ezeket.

A Reuters által korábban megkérdezett szakértők szerint ugyanis a globális egészségügyi ellátási láncok működése miatt a most visszamondott, kifizetés hiányában át nem vett megrendeléseket, gyógyszereket, tesztkészleteket, szúnyoghálókat és hasonlókat nem lehet majd egyszerűen pótolni. A gyártók valószínűleg csak jókora késésekkel, és a bizonytalanság miatt megnövelt áron lesznek képesek leszállítani e felszereléseket, amelyekből eddig évente nagyjából 600 millió dollár értékben rendelt a USAID megbízható partnerként.

A gyógyszerek és a diagnosztikai eszközök akár időszakos hiánya is hozzájárulhat viszont a fertőzések további terjedéséhez, új járványgócok kialakulásához, ez pedig a programok újraindítása után is nehezebb helyzetben hagyhatja a prevención és a gyógyításon dolgozó szakembereket és szervezeteket. Kutatási programok esetén is akár végzetes hatással is lehet egy rövid leállás is, gondoljunk csak például arra, ha hűtőben tárolt mintákat kell otthagyni egy lekapcsolt laboratóriumban, futó gyógyszerkísérleteket kell félbehagyni.

Azt tehát egyelőre nem tudjuk, a USAID civil szervezeteknek, újságoknak adott támogatásainak megszüntetése milyen hatással fog járni, azt viszont igen, hogy mivel jár az, hogy ezekre hivatkozva egyik napról a másikra felfüggesztették a szervezet összes programjának a finanszírozását: ezrek, de inkább tíz- és százezrek elkerülhető megbetegedésével és halálával, és nem feltétlenül csak a világ „szerencsétlenebb” vidékein.