A közlemény szerint az Európai Bizottság azért idézte az Európai Unió Bírósága elé Magyarországot, mert figyelmen kívül hagyva a vonatkozó uniós irányelv szerinti kötelezettségeit nem szabott ki „hatásos, arányos és visszatartó erejű” szankciókat az EU-ba való jogellenes beutazáshoz, illetve az EU területén való jogellenes átutazáshoz vagy tartózkodáshoz történő embercsempészés bűncselekménye esetére.
Továbbá azért, mert – mint írták – Magyarország elmulasztotta az e bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szankciókat meghatározó vonatkozó tanácsi kerethatározatból eredő kötelezettségeit.
Emlékeztetnek: Magyarország 2023 áprilisában fogadott el kormányrendeletet, mely az embercsempészés bűncselekményével kapcsolatos szabadságvesztés-büntetések „reintegrációs őrizetté” történő általános átminősítéséről rendelkezik. Ennek következtében az embercsempészés bűncselekménye miatt elítélteket szabadon bocsátják a börtönből, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kisebb részét töltötték le. Az érintetteknek 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét annak érdekében, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a reintegrációs őrizetet.
Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez sérti a vonatkozó tanácsi irányelvből eredő, megfelelő szankciók kiszabására vonatkozó kötelezettségeket, amelyek súlyosító körülmények fennállása esetén is hatásos és visszatartó erejű szankciók kiszabására vonatkoznak.
A kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság 2023. július 14-én indította azzal, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben úgy ítélte meg, hogy a magyar kormányrendelet sérti a külföldi állampolgárok uniós területre történő belépésének elősegítéséről szóló uniós jogi keret szerinti kötelezettségeket.
A bizottság álláspotja szerint a magyar kormányrendelet súlyosan aláássa az embercsempészés hatékony kezelésére irányuló célkitűzést, az elősegítésről szóló uniós jogi keret visszatartó erejét és az embercsempészés elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket.
A kormányrendelet ezenfelül nem nyújt megfelelő garanciákat a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételei, ellenőrzése és végrehajtása tekintetében – vélekedett az uniós testület. Következésképpen – mint kifejtették – nem garantált, hogy a korábbi szokásos tartózkodási hely vagy állampolgárság szerinti országban alkalmazni fogják a büntetést.
Az uniós bizottság álláspontja szerint, mivel a magyar hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot – tájékoztattak.
(MTI)
