„Ha most és a következő években Ukrajnában fektetnek be, akkor egy jövőbeli EU-tagországba fektetnek be” – fogalmazott a kancellár.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök még szorosabb együttműködést sürgetett, például a digitális technológiák, a mezőgazdaság, a védelem és az energia területén.
A kancellár és az ukrán miniszterelnök egyaránt a német vállalatok támogatását kérte a háború ellenére is növekvő német-ukrán kereskedelmi forgalom előtt álló kihívások leküzdésére.
A német-ukrán kereskedelem egyébként az idén rekordszintet ért el, több mint tizenkétmilliárd eurós volumennel – mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke. A német vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy szaktudásukkal és befektetési erejükkel hozzájáruljanak különösen Ukrajna újjáépítéséhez, legyen szó akár az energiaszektorról, az épületek korszerűsítéséről vagy a technológiai fejlesztésekről.
Körülbelül kétezer német vállalat tevékenykedik Ukrajnában. „Sokan közülük további beruházásokat terveznek. Segítenének az ország újjáépítésében” – mondta Scholz.
„A háború után olyan növekedési ütemeket és fejlődési lehetőségeket fogunk látni Ukrajnában, amelyeket eddig csak az elmúlt két évtizedben az EU-hoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban láttunk” – mondta Scholz. A német gazdaság jelentős szerepet játszott ezekben a sikertörténetekben, és maga is profitált belőlük. „Szeretnék valami hasonlót látni Ukrajnában is”.
(MTI)
Spanyolország-Ausztria 3:0, Portugália-Horvátország 2:1. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
