Újabb jelek mutatnak arra, hogy közeleg a végjáték az ukrajnai háborúban, tehát az ukrán vezetés – katonai kényszerből és nyugati nyomásra – egyre inkább fontolgatja a tűzszünet lehetőségét.

„Tűzszünetet azonnal”

Kijev „szeretne egyezséget kötni és meg akarja állítani az őrületet”, hogy befejezze a háborúját Oroszországgal – közölte amerikai sajtóhírek szerint Donald Trump vasárnap, egy nappal azután, hogy a Notre Dame újranyitása alkalmából tartott párizsi ünnepség peremén találkozott nyugati vezetőkkel, valamint Volodimir Zelenszkijjel is.

Ez volt az első személyes megbeszélése az ukrán elnökkel azóta, hogy novemberben megnyerte az amerikai elnökválasztásokat – a találkozóra állítólag a házigazda, Emmanuel Macron francia elnök beszélte rá az amerikai vezetőt.

„Azonnali tűzszünetre van szükség, meg kell kezdeni a tárgyalásokat” – tette hozzá Trump. Szerinte az ukrajnai háborúnak „soha nem szabadott volna megkezdődnie,” és már eddig is „túl sok élet lett szükségtelenül eldobva, túl sok család lett tönkretéve.”

Az tehát már most látszik, hogy míg a Biden-adminisztráció folyamatos fegyverszállításokkal a katonai megoldást erőltette, addig a január 20-án hivatalba lépő Trump-adminisztráció a diplomáciait fogja, és már most egyértelműen erre ösztönzi Kijevet.    

A megválasztott amerikai elnök arról is beszélt, hogy Ukrajna „400 ezer katonát” (azt nem közölte, hogy ebbe beleérti-e a sebesülteket is) és sok civilt vesztett. (A konkrét szám közlése egyébként szokatlan, hiszen az gyakorlatilag hadititoknak számít – a szemben álló felek csak nagyon ritkán közölnek adatokat erről, és azokat érdemes fenntartásokkal kezelni.)

Zelenszkij vasárnap azt állította, hogy 43 ezer ukrán katona vesztette életét a háború kezdete óta, és 370 ezer sebesült meg – mintegy 50 százalékuk már felépült és ismét szolgálatba állhatott. Összességében tehát (a halálos áldozatokat és a sebesülteket is beszámítva) hasonló számot közölt, mint Trump.

Garanciákat akar Zelenszkij

Az ukrán elnök vasárnap Telegram-csatornáján azt írta, hogy „jó találkozója” volt a megválasztott amerikai elnökkel. Szerinte azt mondta Trumpnak, hogy „igazságos és erős békére van szükségünk, amit az oroszok nem fognak lerombolni néhány év múlva, ahogy tették azt korábban”.   

Hozzátette: „jól ismerjük Putyint”, akit „csak erővel lehet megállítani. (…) Számítunk Amerikára és az egész világra, hogy segítsenek megállítani Putyint. (…) Ő csak  egyetlen dologtól fél: Amerikától és a globális egységtől.”

Végül kitért arra is, hogy most „az erő általi béke” lehetőségét vitatják meg partnereikkel, valamint azt, hogy milyen „lépésekre és garanciákra” lenne szüksége Ukrajnának ennek érdekében.

Zelenszkij néhány interjúban már jelezte is, hogy milyen békére és garanciákra gondol. Eszerint hajlandó lenne tűzszünetet kötni, amennyiben a jelenleg általuk kontrollált területek bekerülnének „a NATO védőernyője” alá – ezzel „véget érhetne a háború forró fázisa.” A megszállt területeket pedig később, „diplomáciai úton” próbálná visszaszerezni. 

Fordulat Kijevben

Mindez komoly fordulatot jelez a kijevi álláspontban, hiszen az ukrán vezetés most már ideiglenesen hajlandó lemondani  területei egy részéről, amennyiben a megmaradt Ukrajnára biztonsági garanciákat kap.

A fordulatban Trump elnöksége mellett az is szerepet játszott, hogy a harctéren rosszul alakultak a dolgok idén Ukrajna számára: mind az oroszországi Kurszkban, mind Kelet-Ukrajnában meghátrálásra kényszerül a komoly emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg. (Anthony Blinken amerikai külügyminiszter ezért nemrég már arra ösztönözte Ukrajnát, hogy a 18-25 éves korosztályt is sorozza be, az ukrán elnök azonban kizárta ezt.)

„Zelenszkij belső körei egyre inkább ráébrednek arra, hogy a hadseregnek problémákat okoz feltartóztatni Oroszországot a frontvonalon, és valamifajta tárgyalásra hamarosan szükség lesz”, írta ezzel egybehangzóan a The Guardian.

A brit lap szerint Ukrajnát egyre inkább kimeríti a csaknem három éve tartó totális háború, és egyre növekszik azok száma, akik belenyugodnának a területi veszteségekbe a béke érdekében.

„Az emberek harmada ellenez mindenféle egyezséget, harmaduk bármilyen egyezséget pártolna – akár területi veszteségek árán is –, harmaduk pedig szintén véget vetne a háborúnak, de nem bármilyen áron”, mondta Volodimir Fesenko ukrán politikai elemző a lapnak.

Az „orosz győzelem” veszélyei

Káncz Csaba geopolitikai elemző lapcsoportunk, a Klasszis Média podcastjában, az Ez Viszont Privátban szintén arról beszélt, hogy „a gép megkezdte a leszállást”, azaz a jelek a béke, de legalábbis a tűzszünet irányába mutatnak. Elkezdődött a „végjáték”, amelyben most mindegyik fél pozíciót akar fogni.

Szerinte ugyanakkor nagyon fontos, hogy milyen „imázsa” lesz egy esetleges tűzszünetnek, azaz miként értelmezi majd azt a világ. Ha úgy, hogy az oroszok győztek, és „húsz százalékát lenyúlták” Ukrajnának, akkor annak rémületes kihatása lesz például Kína felé, amely ezután nekiállhat a „tajvani kérdés rendezésének”.

Tehát kérdés, hogy hogyan tud ebből a helyzetből a Nyugat és Kijev arcvesztés nélkül kijönni.   

Kérdés persze az is, hogy Putyin hajlandó lenne-e most, amikor az orosz hadsereg offenzívája lendületben van, tűzszünetet kötni. Ráadásul már korábban ismertetett békefeltételei – orosz fennhatóság a Krím, valamint négy, már szintén önkényesen Oroszországhoz csatolt megye teljes területe felett, Ukrajna NATIO-tagságának a megtiltása, valamint Ukrajna lefegyverzése – összességében továbbra is teljesen elfogadhatatlanok Kijev számára.