„A helyzet minden nap romlik. Nem látjuk a célt. A mi földünk nem ez” – így jellemezték ukrán katonák a kurszki fronton kialakult helyzetet a BBC riportja szerint.
Besülhet a kurszki offenzíva
Az ukrán hadsereg még augusztus elején indított váratlan offenzívát az oroszországi Kurszki terület ellen. Bár a hadművelet kezdetben sikeres volt, és néhány hét alatt mintegy 100 települést és több mint 1300 négyzetkilométert vont ellenőrzése alá Ukrajna, az oroszok egyre nagyobb belföldi erőket mozgósítottak a térségbe, és idővel elkezdték kiszorítani az ellenséget – a legfrissebb hírek szerint az ukránok az augusztusban elfoglalt területek 40 százalékát már elveszítették.
Az oroszok fokozatosan nyomulnak előre. „Ez folytatódni fog, csak idő kérdése”, írta az egyik ott szolgáló ukrán katona még november 26-án, Kurszk várható elvesztésére utalva.
Fotó: MTI/EPA/Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata
Helyzetüket nehezíti a borzalmas időjárás és az állandó orosz bombázás okozta krónikus alváshiány (az oroszok 3 ezer kilós siklóbombákat is bevetnek), a fáradtság és a rotáció hiánya. Az itt szolgálók többsége középkorú, akiket más frontszakaszról hoztak ide anélkül, hogy hosszabb ideig pihenhettek volna.
A katonák által küldött üzenetek – állítja a brit adó – szinte kivétel nélkül lehangolóak, ami azt jelzi, hogy a motiváltságukkal is baj van.
Nem igazán értik a hadművelet értelmét, néhányan pedig egyenesen kétségbe vonják, hogy sikerült-e elérni a kezdetben kitűzött célt, az orosz erők elvonását a kelet-ukrajnai frontról. (Elemzők szerint nem sikerült, az oroszok ugyanis nem csoportosítottak át jelentős erőket onnan Kurszkba.)
Bár volt olyan katona, aki továbbra is fontosnak tartja a kurszki hadműveletet, mivel a zaporizzsjai és a harkivi frontról vont el orosz erőket, mások úgy érzik, hogy inkább a kelet-ukrajnai fronton kellene harcolniuk.
„Ott kellene lennünk, nem itt, egy másik országban. Nekünk nem kellenek ezek a kurszki erdők, ahol annyi bajtársunk elesett”, mondta egyikük.
Versenyfutás az idővel
A katonák szerint azt a parancsot kapták, hogy addig tartsák meg ezt az orosz területet, amíg a régi-új amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lép – erre jövő év január 20-án kerül majd sor. Addig kellene minél több orosz területet kézben tartani, hogy „azt elcserélhessék majd valamire” a tárgyalások során.
Volodimir Zelenszkij már szintén utalt arra, hogy mind a Kreml, mind Kijev készül az amerikai hatalomváltásra. „Biztos vagyok benne, hogy Putyin ki akar bennünket szorítani addigra”, mondta az ukrán elnök november végén.
Donald Trump korábban azt ígérte, hogy „24 óra alatt” befejezi majd a háborút. Hogy ezt miként kívánja elérni, az még rejtély, de valószínű, hogy – például a fegyverszállítások csökkentésének kilátásba helyezésével – tárgyalóasztalhoz és kompromisszumra kényszeríti majd az ukrán vezetést. Kijev tehát ezért is próbál kitartani katonailag január végéig. (Az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója.)
További rossz hír Kijevnek, hogy a második legnagyobb fegyverszállítója, Németország politikai válságban van, és jövő februárban új választásokra kényszerül. Ráadásul a francia kormány is összeomlás előtt áll.
Bár a közelmúltban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország is engedélyezte nagy hatótávolságú rakéták bevetését az ukrán haderőnek oroszországi célpontok ellen, ez nem javított a kurszki hangulaton. „Mi itt élünk és harcolunk. A rakéták máshová repülnek,” írta egy ukrán katona. (Észak-koreai katonákat, akik nyugati sajtóhírek szerint az oroszok oldalán harcolnak a térségben, ugyanakkor egyetlen megkérdezett ukrán katona sem látott.)
Ukrán elemzők ugyanakkor még most is fontosnak tartják a kurszki hadműveletet, mivel az jelentős orosz erőforrásokat köt le, és jelentős veszteségeket okoz Moszkvának. Ukrán katonai vezetők pedig úgy vélik, hogy az továbbra is hasznos politikailag és katonailag – ezért amíg csak lehetséges, szeretnék ott tartani a csapataikat.
Recseg-ropog a keleti front
Ők azonban – ahogy a fentiekből kitűnik – egyre nehezebb helyzetben vannak, és Kijev szempontjából egyre borúsabb a helyzet a kelet-ukrajnai fronton is.
Oroszország az elmúlt két hónapban több mint ezer négyzetkilométer ukrán területet vont itt ellenőrzése alá, még ha jelentős veszteségek árán is – ez a legnagyobb előrehaladás 2022 tavasza óta. Folyamatosan jönnek a hírek újabb és újabb ukrán falvak elfoglalásáról.
Tekintetbe véve azt is, hogy az ukrán haderő komoly emberhiánnyal küzd, elemzők megkérdőjelezték a kurszki ukrán offenzíva értelmét, sőt, volt, aki stratégiai szempontból katasztrófának minősítette azt.
Oroszország összesen már mintegy 110 ezer négyzetméter ukrán területet kontrollál – beleértve a 2014-ben annektált Krím félszigetet, valamint négy részben megszállt ukrajnai megyét.
Ledőlt egy tabu
Mindezek alapján már érthető, hogy Zelenszkij múlt héten a Sky Newsnak adott interjúban már jelentős politikai fordulatra utaló kijelentéseket tett.
Ennek lényege, hogy Kijev ideiglenesen hajlandó lemondani területei egy részéről, ha a megmaradt Ukrajnára biztonsági garanciákat kap a NATO-tól.
Más szóval: az ukrán elnök hajlandó lenne tűzszünetet kötni, amennyiben a jelenleg általuk kontrollált területek bekerülnének „a NATO védőernyője” alá – ezzel „véget érhetne a háború forró fázisa.” A megszállt területeket pedig később, „diplomáciai úton” próbálná visszaszerezni.
Ez gyakorlatilag az úgynevezett nyugatnémet modell, amely egy ideje már kering nyugati diplomáciai körökben, és amelyről lapunk is beszámolt október elején.
Akkor egy nyugati diplomata úgy fogalmazott: a területek feladása a NATO-tagságért cserébe maradhat „az egyetlen járható út”. Még akkor is, ha az ukránoknak a területvesztés tabutéma, nyilvánosan legalábbis nem beszélnek erről.
Mostanra viszont ez a tabu ledőlt: Zelenszkij hétvégén a japán Kyodo hírügynökségnek már nyíltan beszélt arról, hogy katonailag nem képesek visszaszerezni a megszállt területeket.
„A hadseregünk nem olyan erős, hogy ezt megtegye. Ez az igazság (…) Diplomáciai megoldásokat kell találnunk.”
Összegezve: Zelenszkij ugyan továbbra sem követi a magyar kormány mantráját, miszerint azonnal tűzszünetet kell kötni és tárgyalásokat kell kezdeni, ugyanakkor az tény, hogy a katonai út bezárulása miatt már ő is egyre jobban mérlegeli a diplomáciai megoldást és az ezzel járó kompromisszumot.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
