A munkáspárti kormányfő a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „őszinte tárgyalásokra”, „nagyon tényszerű, bizonyítékokra alapozott vitára” van szükség az EU-val erről a kérdésről – számol be róla az MTI.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.
Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
Burnham a The Sunday Timesnak adott interjúban ugyanakkor kijelentette: a brit EU-tagság idején az uniós országokból letelepedési szándékkal érkezők zömmel – bár nem minden esetben – olyan fiatalok voltak, akik néhány évet eltöltöttek Nagy-Britanniában, azután hazamentek. Hozzátette: ez ugyanígy működött az EU más országaiban letelepedett britek számára is.
A lap felidézi, hogy Burnham az utóbbi időben több „lehetőséget” is felvetett az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszer szorosabbra vonására, és ezek közül nem zárta ki az újbóli teljes jogú brit EU-tagságot sem. A brit miniszterelnök a kormányzó Munkáspárt nemrégiben tartott éves kongresszusán kijelentette, hogy a csaknem hét évvel ezelőtti brit kilépés az EU-ból (Brexit) több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott.
Burnham a lehetőségek közül nem zárta ki azt sem, hogy Nagy-Britannia az EU vámuniójához vagy egységes belső piacához csatlakozik, és azt sem, hogy belátható időn belül ismét népszavazást írjanak ki a brit EU-tagságról, bár hivatalosan egyelőre érvényben van az a munkáspárti álláspont, amely szerint nincs napirenden Nagy-Britannia visszatérése az Európai Unióba.
A Brexit előzményeként a brit EU-tagságról tíz éve tartott referendumon a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe. A The Sunday Timesnak adott interjúban ugyanakkor Burnham kizárta Nagy-Britannia csatlakozását az euróövezethez vagy a schengeni térséghez. Kijelentette: ilyen javaslattal soha nem fog előállni.
Nagy-Britannia a 2020-ban megszűnt EU-tagsága idején sem volt tagja ennek a két integrációs szervezetnek.
Ilyen időtávon belül lehetne reális az újbóli EU-tagság
Londoni elemzőházak az utóbbi napokban egymás után közölnek tanulmányokat arról, hogy Nagy-Britanniának ismét csatlakoznia kell az EU-hoz.
A Best for Britain nevű, gazdasági elemzők és politikatudományi kutatók alkotta brit EU-párti civil szervezet átfogó elemzése szerint Nagy-Britannia akár egyetlen parlamenti ciklus ötéves időtartama alatt vissza tudna lépni az Európai Unióba, mivel továbbra is szorosan illeszkedik az EU intézményrendszeréhez és szabályozói környezetéhez, így nem kellene „teljesen nulláról” kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű londoni gazdasági-politikai kutatóműhely e héten bemutatott tanulmánya szerint a brit kormánynak középtávú célként ki kell jelölnie az újbóli teljes jogú brit EU-tagságot, mivel a kilépésről döntő népszavazás óta eltelt tíz évben olyan globális átalakulások zajlottak le, amelyek miatt Nagy-Britannia már nem tudja egyedül megvédeni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményrendszerét.
