Ingyen ügyintézés, több százezres spórolás
Az OTP Bank fiókjaiban nő az érdeklődés az árfolyamgát rendszerébe való belépés iránt, a 2012. április óta elérhető konstrukció népszerűségét az is mutatja, hogy az OTP-nél eddig benyújtott árfolyamgát-igénylések száma meghaladta a 38 ezret. A jelentkezés határideje 2013. május 31., bár van olyan javaslat, amely a határidő meghosszabbítását kezdeményezi. A megnyújtott határidő mellett egyre népszerűbb a konstrukció a bank szerint, de az OTP negyedéves jelentéséből - mint arról korábban beszámoltunk - az is kiderül, hogy miközben a bank a vártnál jobb eredményszámokat közölt, hitelportfóliója romlott, vagyis egyre több hiteles ügyfele küzd fizetése nehézséget.
Az OTP Bank emlékeztet arra: a konstrukció igénybevételével, a következő négy évben, azaz 2017. június 30-ig kiszámíthatóvá válik a törlesztőrészlet. Az ügyfelet a konstrukció választásakor semmilyen banki költség nem terheli és a közjegyzői díjat sem kell megfizetnie.
A közleményben kitérnek arra: a gyűjtőszámla konstrukcióval egy átlagos (5 millió forintos, 20 éves futamidejű) deviza alapú hitel esetében a mostani svájci frank és euró árfolyamok mellett havonta 10-15 000 forintos törlesztőrészlet csökkenés érhető el, amely 20 százalékos mérséklésnek felel meg (a törlesztőrészlet csökkenés mértéke függ az árfolyamváltozástól).
A banki közlemény szerint így az árfolyamrögzítés időszaka alatt akár több százezer forint is megtakarítható. A hiteldíjra jutó árfolyam különbözetet (aktuális árfolyam és a rögzített árfolyam különbségét) a bank és a magyar állam fizeti meg a devizahiteles helyett.
A konstrukció valamennyi fizetési nehézséggel küzdő, illetve a jövőben várhatóan nehézségekkel szembesülő ingatlanfedezetű devizahitel adósnak hatékony segítséget jelenthet. Az árfolyamgát igénylésének egyik fontos feltétele, hogy az ügyfél fizetési késedelme ne haladja meg a 90 napot. A programba történő jelentkezés határideje most 2013. május 31.
Beszáll az állam is
A havonta fizetendő törlesztőrészlet két részből áll, az egyik a tőkehányad, amely a hitel tőkeösszegének visszafizetésére szolgál, a másik a hiteldíj-hányad, amely a hitelösszegre fizetett hiteldíjat (a kamatot és kezelési költséget) jelenti.
A napi árfolyamon számított (eredeti) és a rögzített árfolyamon (a svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, a japán jen esetében 2,5 forintos árfolyamon) megfizetett részlet különbözetének tőkehányadra eső része gyűjtőszámlára kerül.
A törlesztőrészlet-különbözet hiteldíj hányadát az állam és a bank vállalja át. A gyűjtőszámlára kerülő, forintban nyilvántartott tőkehányad után kedvezményes, a 3 havi bankközi kamatlábbal megegyező kamatot kell fizetnie a következő 4 éves időszak alatt az ügyfélnek, melynek mértéke jelenleg 4,55 százalék. Az így felhalmozódott összeget az árfolyam-rögzítési időszakot követően havi részletekben kell visszafizetni.
Az árfolyam-rögzítési időszakot követően sem emelkedik túlzott mértékben az ügyfelek havi fizetési terhe. Amennyiben az aktuális árfolyam a rögzített árfolyamnál kedvezőbb lesz (azaz például a svájci frank árfolyama 180 forint/frank alá csökken), akkor vagy a gyűjtőszámlán levő összeg csökken, vagy ha utóbbinak már nulla az egyenlege, akkor az aktuális árfolyammal kiszámított, eredeti törlesztőrészletet kell fizetni.
10-15 ezret lehet havonta spórolni az árfolyamgáttal
Az OTP-nél egyre népszerűbb az árfolyamgát, az ügyintézés ingyenes, a gyűjtőszámlára íródó kölcsön hiteldíját a bank és az állam fizeti.
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
