A Budapest Bank, az MKB Bank, az OTP Jelzálogbank, Raiffeisen Bank és a Takarékbank vezetői abban is megegyeztek, hogy a járványhelyzetbe a magyar bankrendszer erős tőkemegfeleléssel "érkezett".
A vezetők kiemelték, hogy a pénzintézetek rendkívül gyorsan átálltak a digitális működésre, a fiókokban a forgalom ugyan visszaesett, de ezzel párhuzamosan duplázódott az internetes banki felületek leterheltsége. A Takarékbank adatai szerint például a teljesítményük így is száz százalékos, a Budapest Banknál a dolgozók kétharmada dolgozik otthonról. A Raiffeisen Banknál három hét alatt teljesen átálltak a digitális működésre.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója közölte: a bankszövetség becslése szerint a moratórium 50 milliárd forintos kamatveszteséget jelent a bankoknak. A járványügyi különadót fontos intézkedésnek nevezte, az alaphoz hozzá tud járulni a bankszektor. Ez a bankok társadalmi megítélésén is kedvezően változtat, a bankok tőkemegfelelése pedig erős - fejtette ki. A különadó visszaigényelhetősége pedig hosszú távon nem növeli meg a bankok költségszintjét, így nem terhelik azt az ügyfelekre.
A lakossági és vállalati terület a moratórium szempontjából kissé eltérően alakul a bankoknál, akik a jegybanki alelnök által is említett hitelezési veszteségtől tartanak leginkább. Az esetleges likviditási problémák felmérését elkezdték, elsősorban vállalati oldalon.
Még korai értékelni
Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója szerint a járványügyi különadónál a jegybanknak és az államnak kell látni, hogy szektor szinten a "tőkerontás" okoz-e a hitelezési képességben csökkenést. Amennyiben okoz, úgy azt kompenzálni kell, ami szerinte a gazdaságpolitika felelőssége.
Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója azt mondta: a magyarországi 9 hónapos, automatikus moratórium hatása sokkal pozitívabb az ügyfeleknél, mint például külföldön, ahol az ügyfél kezdeményezheti általában három hónapra a moratóriumot. Ezért a megnövekedett várakozási idő miatt "bankellenes" hangulat alakult ki. A lépést sikeresnek értékelni szerinte még korai, a nemfizetők aránya még kérdéses lesz - mondta.
Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a moratóriummal kapcsolatos kihívás 2020 végén, 2021 első negyedévében jelentkezik a bankoknál, amikor március 31-én lekérik a tartozások és nemfizető hiteleik arányát a rendszereikből. Kérdésnek nevezte, hogy mennyire húzódik el a pandémiás helyzet.
Nehogy szokássá váljon
Csáki Béla, a Budapest Bank üzleti vezérigazgató-helyettese szerint is helyes lépés volt a moratórium, a meglepetést a gyorsasága jelentette. Azt mondta, hogy aki teheti, fizesse a hiteleit. Azt az ügyfelet, aki "leszokik róla, hogy fizesse a hiteleit", később nehéz visszaszoktatni a hitelfizetésre - jegyezte meg.
Hitelkihelyezésben Becsei András szerint a számokból még nem látszik visszaesés, júniusban lesznek tisztított számok. Optimista várakozások szerint, ha idén újraindul a gazdaság, akkor 2022-re visszaállhat a hitelezési dinamika. Azonban ha a reálgazdasági folyamatok jobban sérülnek, akkor addigra sem - mondta. Nincs olyan iparág a bankszövetség elnöke szerint, ami 2020 áprilisban nem tekinti át a költségstruktúráját, a bankszektornak is át kell tekintenie.
Visszaveszik azokat a katonákat, akik az elhíresült „fiatalítás” miatt távoztak a honvédségből. 
