4p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

Akkor dönt a Kúria a Kásler kontra OTP perben. Változhat a decemberi jogegységi határozat is.

A Kúria keddre tűzte ki a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP perben a tárgyalást, amelyen döntés is várható.

A per tárgya

Kásler Árpád és felesége 2008-as jelzálog típusú deviza kölcsönszerződésében szerepelt az a kikötés, hogy a kölcsönt, svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítják meg, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kell majd meghatározni. A Kásler házaspár részben azért fordult bírósághoz, mert álláspontja szerint ez a szerződési kikötés tisztességtelen, részben pedig azért támadta a szerződést, mert a kezelési költséget devizában határozták meg.

Ez történt elsőfokon

A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében mindkét szerződési kikötés semmisségét megállapította és mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, továbbá a szerződéstől eltérve az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél visszamenőleges hatállyal.

Ez történt másodfokon

Az ítélet ellen az OTP fellebbezett, így került az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblára, amely 2012. április 26-án részben megváltoztatta a megyei bíróság döntését, és mellőzte a kezelési költségre vonatkozó ítéleti rendelkezést, ugyanakkor helybenhagyta és jogerőre emelte azt, amely szerint vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztőrészleteket. A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki, mert az banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, és a tisztességtelen kikötés körében nem vizsgálható. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek ítélte a tábla, és felhívta a figyelmet arra, hogy a bank devizaalapú kölcsön esetén nem bocsát devizát az adós rendelkezésére, és az adós nem devizában törleszt. Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, olyan szolgáltatásért fizet, amit nem vesz igénybe. Ezért kell egyneműsíteni a folyósítást és a törlesztést a másodfokú bíróság szerint, amely visszamenőleges hatállyal az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását írta elő törlesztéskor is.

Luxembourgban a Kásler-ügy

A tábla jogerős döntése ellen a pénzintézet a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel. Az OTP szerint a szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja, akkor, ha a szerződés világos és érthető. Továbbá a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része.

A Kúria 2013. január 15-én a hazai eljárást felfüggesztve az Európai Unió Bíróságához fordult és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. A luxembourgi székhelyű uniós bíróság ez év április 30-án kihirdetett döntésében azt mondta ki, hogy a nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyreállítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével. A Kúrián folytatódó eljárásban azt kell eldönteni, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés, és ha igen, van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet.

Hova vezet ez az ügy?

Sajtóhírek szerint a Kásler-ügy eldöntése után a Kúria átfogóan is megvizsgálhatja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét, és ebben a két kérdésben kiegészítheti a devizahitelekről tavaly decemberben meghozott jogegységi határozatát.

 

 

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Nem jött jó hír az euróövezeti hangulatindexről
Privátbankár.hu | 2026. október 22. 16:50
Az euróövezetben sorban a második hónapban csökkent a fogyasztói hangulatindex októberben az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) csütörtökön közzétett előzetes adatokon alapuló jelentése szerint.
Pénzügyi szektor Egyre több az internetes csalás, így védekezzen!
Herman Bernadett | 2026. október 19. 16:21
A folyamatosan terjedő internetes csalásokról is beszélgetett Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője a Trend FM hétfői adásában. A bűnözők egyre rafináltabbak, újabban már a mesterséges intelligenciát is gátlástalanul használják. 
Pénzügyi szektor Milliárdos ostrom alatt a magyar bankszámlák: mesterséges intelligenciával és 21 szál rózsával támadnak a csalók
Herman Bernadett | 2026. október 15. 14:28
Egyetlen félév alatt közel 21 ezer esetben próbálták megkárosítani az Erste Bank ügyfeleit, a bűnözők összesen csaknem 7 milliárd forintra pályáztak. Bár a pénzintézet védelmi rendszerei a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát sikeresen blokkolták, és ezzel közel 6 milliárd forintot mentettek meg, a nemzetközi csalóhálózatok egyre gátlástalanabb és kifinomultabb módszereket vetnek be.
Pénzügyi szektor Az OTP Bank visszautasítja a Revolut vádjait (frissítés)
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 12:51
Délelőtti cikkünkre reagálva az OTP is megszólalt a Revolut október 8-i furcsa tranzakcióival kapcsolatban. 
Pénzügyi szektor 175 millió forintért védi a magyar kormány a „maffia elleni küzdelem” képviselőit
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 12:22
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
Pénzügyi szektor Kármán András pontosította pár részletét a vagyonadónak
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 11:22
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter. 
Pénzügyi szektor A Revolut szerint ez okozta a csütörtöki sztornózásokat
Privátbankár.hu | 2026. október 10. 10:22
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában. 
Pénzügyi szektor Ön sem érti a vagyonadó kiszámítását? Itt egy kis segítség
Privátbankár.hu | 2026. október 7. 15:25
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
Pénzügyi szektor Így reagált a Fidesz és a KDNP a vagyonadó tervezetére
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 17:19
A Fidesz szerint szimplán arról van szó, hogy a kormány „hat hónap semmittevéssel falnak vezette a magyar gazdagságot, és most itt a baj”.
Pénzügyi szektor Erre számítson, akit vagyonadó terhel majd
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 17:02
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG