A tokiói kétharmad a japán nemzeti bankot fenyegeti

Az új japán miniszterelnök szerint a gazdaság nem javulhat a defláció leküzdése és a jen árfolyamának kiigazítása nélkül. Némi infláció rontaná a jen árfolyamát is, miután a túl erős jen a japán export akadályává vált az utóbbi időben. Egyebekben nem kívánnak beleszólni a központi bank pénzügy-politikai módszereibe - mondta Japán következő miniszterelnöke, Abe Sindzó egy megbeszélésen a japán gyáriparos-szövetség vezetőivel. A december 16-i parlamenti választáson kétharmados többséget szerzett koalíció vezetője, Abe Sindzó szerdán veszi át a kormányfői tisztet.

Abe mindazonáltal kifejezte reményét, hogy a japán jegybank folytatja a mennyiségi enyhítést, és e téren "bátor lépéseket" tesz. Korábban Abe Sindzó azzal fenyegetőzött, hogy módosítják a központi bank függetlenségét szavatoló törvényt, ha a bank nem egyezik bele az inflációs cél növelésébe. A bankban megígérték, hogy a következő pénzügy-politikai értekezleten, január 21-22-én megvizsgálják a kérdést.

Az inflációs cél növelése nagyobb játékteret adna a banknak a további enyhítéshez a gazdaság élénkítése végett, főleg, mivel Japánban vagy egy évtizede éppen fordítva, a defláció az egyik legsúlyosabb gazdasági probléma. 2010-ben 0,7 százalékkal, tavaly 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak Japánban évi átlagban. A japán jegybank idén is már több eszközvásárlási - mennyiségi enyhítő - programot hirdetett, az utolsót e hónap elején, ám a gazdaság egyelőre nem látszik reagálni.

Japáné a világon a harmadik számú gazdaság az Egyesült Államoké és Kínáé mögött a GDP nagyságát tekintve, tavaly azonban Japánba visszatért a recesszió. A gazdaság teljesítménye évi átlagban 0,8 százalékkal csökkent, igaz, ebben szerepe volt a tavaly márciusi földrengésnek és szökőárnak is. Részben az újjáépítésnek köszönhetően idén növekedés várható évi átlagban, a GDP-többlet évi összehasonlításban azonban már csak 0,2 százalékos volt a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva a második negyedévi 3,4 százalék helyett, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,9 százalékkal csökkent a GDP.