Úgy fogalmaztak: "Arra kérjük a Bizottságot, hogy sürgős és azonnali lépéseket tegyen az európai uniós alapelvek és az alapvető szabadság(jog)ok megsértésének megállítására". "Elkötelezettek vagyunk a párbeszéd folytatása mellett, amelyet már elkezdtünk szolgálataival, és üdvözölnénk támogatását, a Magyarország által elkötelezett egyezménysértések hatékony megállítása és orvoslása érdekében" - írták. A Reuters szerint a levél aláírói között van a BayernLB, az Erste Group, az Intesa Sanpaolo, a KBC, a Raiffeisen Bank International, illetve anyabankja, a Raiffeisen Zentralbank, az Österreichische Volksbanken, továbbá az Unicredit vezérigazgatója, illetve pénzügyi igazgatója.
|
| Michel Barnier |
A levélben foglaltak szerint a magyar törvény, amely rögzített árfolyamokat állapít meg a mintegy 18,3 milliárd eurós magyar devizahitelezési piacon, legalább 15 százalékos azonnali veszteséget okoz az euróhitelek, illetve 25 százalékosat a svájci frank alapú hitelek esetében.
A bankok szerint a lépés "olyan időben terheli meg" őket, "amikor a szabályozók és piacok magasabb tőkekövetelményeket írnak elő, és hozzájárul az európai bankrendszer jelenlegi instabilitásához". "Ezen felül, intézményeinknek felül kell majd vizsgálniuk a magyar bankpiaci kötelezettségvállalásaikat" - írják a bankok. A brüsszeli bizottság már korábban aggodalmait fejezte ki a magyar intézkedéssel kapcsolatosan.
Amadeu Altafaj Tardio, az Európai Bizottság egyik szóvivője szeptember közepén, a magyar kormány bejelentését követően úgy nyilatkozott: korai még végleges véleményt nyilvánítani a magyar tervekről, de az Európai Bizottságnak első ránézésre aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a terv a devizahitelek egyösszegű, a mostani piacinál alacsonyabb árfolyamú törlesztésének elfogadására kötelezné a bankokat.
Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője akkor azt is elmondta, hogy a testület tanulmányozni fogja a bejelentett intézkedések összhangját az uniós szabályokkal. A felvetődő kérdések között említette a tőke szabad mozgására vonatkozó előírásokat, illetve az állami támogatással kapcsolatos szabályozást.
Egyben a bizottság reményének adott hangot, hogy a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos tárgyalások során figyelembe veszik a külföldi anyabankoknak az úgynevezett bécsi kezdeményezés keretében tett kötelezettségvállalását.
A közel 130 milliárd forintos különadó-terhek nélkül még szebb lett volna az OTP Bank első negyedéves eredménye. 
