A bankok megsarcolása miatt az EU-s pénzek lehívása is akadozik

A helyettes államtitkár a Világgazdaság című napilap által szervezett konferencián kifejtette: annak érdekében, hogy 2015 végéig az összes pályázati pénz lehívható legyen, egy 10 százalékos úgynevezett túlvállalási, tartalék pályázati összeget (keretet) is meghirdet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).

A lépés indoklása az, hogy a nyertes pályázók, azaz a kedvezményezettek közel 10 százaléka nem tudja befejezni a projektet, így a kifizetés meghiúsul. A minisztériumi vezető véleménye szerint reális esélye van annak, hogy a teljes, 8200 milliárd forint lehívható lesz 2015 végéig.

Ezért is probléma a bankok megsarcolása

Már jelenleg is közel 600 milliárd forint összegű, esedékes számla nem érkezett be a rendszerbe, aminek az az oka, hogy a vállalkozások nem jutnak hozzá banki forrásokhoz - tette hozzá Csepreghy Nándor. A projekteknél az EU-s forrás 85 százalék, a saját erő pedig 15 százalék, a lehívható összeg határideje 2013 december 31. plusz két év.

Hogy banki finanszírozás nincs, azon nemigen csodálkozhatunk, a külföldi tulajdonú bankok menekítik a régióból, és főleg Magyarországról a pénzt, utóbbiba erősen beleszámít az unortodox gazdaságpolitika. Sőt, a Bankszövetség szerint idehaza a kormányzati intézkedések nyomán a szektorban több összevonás, vagy akár kivonulás is várható. A banki források beszűkülése miatt a vállalatok nem jutnak hitelhez, ami hosszú távon visszaveti a gazdaság bővülését, ez azonban erősen érezteti a hatását az EU-s pénzek lehívásában is, hiszen sok vállalkozás az önerőt is banki forrásból teremtette elő.

Önerő alap kell

A finanszírozási nehézségeinek oldására, a kifizetések gyorsítására jött létre az a 30 milliárd forintos kormányzati önerő alap, amely a közcélú kedvezményezetteket kívánja segíteni - magyarázta a helyettes államtitkár. Elsősorban önkormányzatok, kórházak, iskolák kerülhetnek ebbe a körbe. Eddig ezer igénylés érkezett be az NFÜ-höz, 298 esetben már döntés született, amelynek pénzügyi hatása 6,5 milliárd forint - jelezte Csepreghy Nándor.

Ha így folytatjuk, nem tudjuk lehívni az összes pénzt

Essősy Zsombor, a Magyar Fejlesztési Intézet Zrt. vezérigazgatója figyelmeztetett: ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, akkor nincs realitása annak, hogy Magyarország le tudja hívni a még rendelkezésre álló 5 ezer milliárd forint összegű EU-forrást. Hozzátette: 2010-2012 között, azaz három év során évente 1000-1000 milliárdot sikerült lehívni, tehát 2013-2015 közötti három évben évente 1700-1700 milliárdra kellene felgyorsítani a lehívási tempót, amely nem tűnik reálisnak.

"Ha az EU-s források lebonyolításában közreműködő állami intézményekben további milliárdokat, vagy tízmilliárdokat kell költeni a humán erőforrások bővítésére, akkor sem szabad habozni, hiszen ennek többszöröse úszhat el, ha kihasználatlan keret marad benn az EU-s kasszában" - fogalmazott Essősy Zsombor.