A szabályok szerint kamattámogatás, illetve a vissza nem térítendő támogatás akkor vehető igénybe, ha a közszférában dolgozó az eredeti devizakölcsön és gyűjtőszámlahitel adósa vagy adóstársa; ha a fedezetet jelentő ingatlanban 2011. december 1-jén és a kérelem benyújtásának időpontjáig bejelentett lakhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen ott lakik. További feltétel, hogy a közszférában dolgozó - a pénzügyi lízingszerződést kivéve - a fedezetet jelentő ingatlanban legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen, más lakóingatlan-tulajdona pedig ne legyen.

A Napi Gazdaság szerint, ha nem a közalkalmazott házastárs lett a hitelfelvevő és adóstárs sem lett, akkor nem jár a kamattámogatás. Előírás ugyanis, hogy az ingatlanban legalább 50 százalékos tulajdonjoga legyen a házastársnak, és életvitelszerűen ott lakjon. Szakértők szerint az sem segít, ha az ingatlan résztulajdonosaként a közalkalmazott zálogkötelezettként szerepel a szerződésben.

Szakértők szerint ez a megoldás a jogszabályalkotók akaratával ellentétes eredményt hozott, hiszen például a devizahitel felvétele óta számos esetben előfordulhatott, hogy a közalkalmazott házasságot kötött a nem közalkalmazott, korábban a közös otthonra már hitelt felvett társával.

A kormány a végtörlesztésből végül kimaradt közalkalmazottaknak vissza nem térítendő támogatást ígért 2012. február 1-jétől az árfolyamgát-szerződés megkötésének időpontjáig; mivel e lehetőség június 30-ig áll fenn, érthető, hogy az érintettek nem sietnek a banki jelentkezéssel, hiszen addig nem csak a gyűjtőszámlahitel kamatát, hanem a rögzített árfolyam feletti teljes összeget is megspórolhatják.

Vissza nem térítendő támogatást akkor kaphatnak a közalkalmazottak, ha 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt nem tudták teljesíteni, és helyette az árfolyamrögzítést választják. Részletek>>