Az Európai Bíróság elé került egy magyar devizahitelper

A döntést Vezekényi Ursula, az ügyet tárgyaló tanács elnöke jelentette be, miután a perbeszédek elhangzása után eljárásjogi problémák megtárgyalására hivatkozva szünetet rendeltek el. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása iránti kérelem az EU Bírósága eljárási szabályzatának 105. cikk 1. bekezdésén alapul, figyelemmel az ügy kiemelt társadalmi jelentőségére.

Nem jelenti azt, hogy semmis lenne a szerződés is

Az ügy akkor kezdődött, amikor 2011. december 8-án a Békés Megyei Bíróságon született ítélet kimondta, hogy a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal semmis.

Az akkori ítélet szerint a bank a vételi és eladási árfolyamok közötti árfolyamnyereséget nem teheti el, így a hiteltörlesztésnél alkalmazott – a banknak kedvezőbb – eladási áron történő elszámolást a bíróság szintén semmisnek mondta.

Pénzvisszatérítést ítélt a bíróság

Vitás lehet a törlesztési árfolyam nagysága: ebben az esetben például a kért fix árfolyam helyett a bank határidős ügyletet ajánlott. Az elszámolás eszerint nem deviza-közép, hanem határidős devizaeladási árfolyamon történt volna. Így az azonnalinál magasabb, de fixált árfolyamon mehetett volna a törlesztés. A határozatból kiderül, hogy az adós nem értette meg a konstrukciót. A békéltető végül az árfolyamok akkori alakulását elemezve 572 ezer forint árfolyam-különbözet visszatérítéséről határozott.

A Szegedi Ítélőtábla döntése után a takarékszövetkezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelső Bírósághoz, amely tavaly szeptemberben – a bankoknak alapvetően kedvező ítélettel – új eljárásra kötelezte a bíróságot, és azt mondta ki: a hitelszerződésekhez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítások rendben voltak, az előző bírói fórumok által hivatkozott érvelés viszont nem.