Faragják a bankadót: mégsem rúgja fel a megállapodást a kormány

Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Andreas Treichl, az osztrák Erste Group Bank AG vezérigazgatója a megállapodás bejelentésekor. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az EBRD-vel kötött megállapodás alapján mindenképp csökkentenie kell a bankadót a kormánynak 2016-tól kezdődően. Az eddigi terv azonban szembement volna a megállapodással - például feltételhez, a hitelezés bővítéséhez kötötte volna a csökkentést -, ezért az NGM átdolgozta azt.

Még nagyobbat csökken a bankadó

A javaslat szerint az adó felső kulcsa további 7 bázispontot csökken, így az eddigi 0,31 százalékos terv helyett 0,24 százalék lesz. Az alsó kulcs változatlan marad, 50 milliárd forintig 0,15 százalék. 2016-ban az adó alapja a bankok 2009-es módosított mérlegfőösszege marad továbbra is.

A módosításoknak köszönhetően – összhangban a kormány és az EBRD februárban kötött egyetértési megállapodásának szellemiségével – nem változik a szektor egészének adóterhe, 2016-ban a költségvetés bankadóból származó tervezett bevétele nem csökken, azaz a szektor februári egyetértési megállapodásnak megfelelő adócsökkentésre számíthat - írja közleményében az NGM.

Azt írják: a kormány a javaslat kidolgozása során folyamatosan egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel, valamint az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságával, hogy a bankadó szabályozás mindenki számára elfogadható és az európai szabályoknak is megfelelő legyen.

Addig faragták, míg a végén ugyanaz maradt az összeg

Az, hogy a tervezett bevétel a változtatások ellenére nem csökken (mármint az újabb terveknek megfelelően épp annyit csökken, mint a korábban beharangozott tervek alapján csökkent volna), annak köszönhető, hogy bár a felső kulcsot jobban mérséklik (ami a bankoknak jó), az adó alapja továbbra is a 2009-es mérlegfőösszeg, és nem a 2014-es, ahogy arról korábban szó volt. Ez nem kedvez annyira a bankoknak, hiszen sok bank mérlegfőösszege alacsonyabb lett, ami alacsonyabb adóalapot, azaz kevesebb fizetendő adót jelentett volna.

Az pedig főleg nem, hogy mégsem lesz plafon: korábban arról volt szó, hogy a 2016-ös adómérték nem haladhatja meg a 2015-ben fizetett adó 45 százalékát.

A kormány abban visszavonulót fújt, hogy mégsem köti a hitelezési aktivitás növeléséhez az adó csökkentését - erről vagy más feltételről az EBRD-megállapodásban sem volt szó.

2017-től még tovább csökken

A kormány továbbra is elkötelezett az EBRD-megállapodás betartása mellett, amelynek megfelelően 2017-től a korábbiaknak megfelelően tovább csökkenne a bankadó teher. Emellett a kormány olyan szabályozást kíván bevezetni, amely mind a magyar bankok, mind az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága számára elfogadható, és amely a bankok számára egy kedvezőbb, rugalmasabb és előremutatóbb megoldást kínál.

A kormány a 2017-re érvényes bankadó szabályozást 2016. első felében, a 2017. évi költségvetéssel párhuzamosan tervezi benyújtani az Országgyűlésnek. A tavaszig fennálló időtartam lehetőséget teremt egy olyan megoldás kialakítására, amely továbbra is megfelel az EBRD egyetértési megállapodás eszmerendszerének