A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946-os hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. Ez a kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. (1 forint 0,0757575 gramm arannyal volt akkor egyenlő, 1 kilogramm arany így 13 210 forintot ért.)
400 kvadrillió pengő helyett...
| A forint 1946-os átszámítási arányaA bevezetéskor egy forint 400 kvadrillió pengőt ért. 1 forint = 400*1027 pengő = 400*1021 milpengő = 400*1015 b.-pengő = 200*106 adópengő |
Szakmai körökben már 1946 legelején belátták, hogy a pénzügyi stabilizáció csak új pénznem bevezetésével valósítható meg. Egy ideig vita folyt az új valuta nevéről, a forint mellett felmerült például a tallér is. A bankjegyeken az élet háború utáni újraindulására utaló szimbólumok és allegorikus alakok szerepeltek (szerszámok, dolgozók), hasonlóan az első világháború után kiadott korona pénztárjegyekhez.
Se egy lyukas kétfilléres, se papír 200-as
A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból. 2008-ban az egy- és kétforintos érméktől is elbúcsúztunk. A Magyar Nemzeti Bank 2009. június 15-én vezette be a 200 forintos érmét, a 200 forintos bankjegyeket nem sokkal később bevonták.
Így jutottunk el a 10 forintostól a 20 ezresig
Az első forint bankjegy a 10 forintos volt, amely augusztus 1-jén került forgalomba. Ezt követte néhány nappal később a 100 forintos.
Ötvenessel 1953 óta lehet fizetni, az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki - ez volt az 500 forintos, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát gyártottak. Az ötezresek 1991-ben jelentek meg. Már az új bankjegytípus részeként 1997 óta létezik 10 ezres és 2001 óta bocsátanak ki 20 ezer forintost.
Az 1946-ban kibocsátott bankjegysorozat a kezdeti képcseréktől eltekintve, – ami a 10 és a 100 forintost érintette – nagyjából fél évszázadig maradt forgalomban - 1997 óta az új bankjegysorozat darabjaival fizethetünk.
| Bankjegypapírunk gyapotból készül. Ez teszi lehetővé, hogy a bankjegy kézről kézre járva, hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon. |
Egyszer majd leváltja az euró (?)
A forint Magyarország Európai Uniós csatlakozása (2004) után is megmaradt, de valamennyi új EU-taghoz hasonlóan Magyarország is vállalta, hogy fizetőeszközét euróra cseréli, amint a gazdaság teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. 2001-ben az euró bevezetését még 2006-ra várták, a várt időpont azonban folyamatosan tolódik. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb azt mondta: 2020 előtt nem lát lehetőséget a csatlakozásra.
| Az MNB információi szerint egy bankjegy előállítási költsége átlagosan 40-50 Ft között van. Az MNB bankjegyek előállítására évente átlagosan 4,1 milliárd forintot költ el. |
Pontot szerzett Curacao. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
