|
| A Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, Tarsoly Csabát szállítják el egy rendőrautóval a Fővárosi Főügyészség Fő utcai épületéből 2015. március 28-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a Fővárosi Törvényszékhez pénteken benyújtott, 1548 oldalas vádirat lényege, hogy Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor csoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
A nyomozás még tart a pénzmosás és más bűntettek ügyében. Az ügyészség külföldi jogsegély-megkeresésekre várja a választ, ezért nem került még sor a vádemelésre pénzmosás ügyében, ami azonban "99,9 százalékos valószínűséggel" belátható időn belül meg fog történni. Sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt is folyik egy nyomozás O. Béla gyanúsított ellen.
Mivel vádolják Tarsolyt?
Az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz, a büntetési tétel 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés lehet.
A vádirat szerint a bűnszervezet Tarsoly Csaba irányítása alatt működött, hozzá csatlakozott a Quaestor csoport vezetőtestületének még három tagja, őket könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették. Az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése - mondta a fővárosi főügyész.
Piramisjátékhoz hasonló rendszert hoztak létre - tette hozzá.
A vádpontok:
- Az első vádpont szerint a vádlottak a Quaestor Értékpapír Zrt. sérelmére 46,6 milliárd forintnyi értékpapírt tulajdonítottak el 2007-2012 között.
- A második vádpont az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak, szintén 2007-2012 között. Ezt későbbi bűncselekményekből származó bevételből - a lelepleződés elkerülése érdekében - megtérítették.
- A harmadik vádpont szerint elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, és valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül, 2007-2015 között. Ennek a pontnak mintegy 30 ezer sértettje van, de 232 esetében haladja meg a kár az 50 millió forintot, összesen 20 milliárd forintra rúg.
Kimaradt 30 ezer károsult
Az ügyészség csak ennek a 232 sértettnek a sérelmére elkövetett bűncselekvényt teszi a vád tárgyává annak érdekében, nehogy túlságosan elhúzódjon az eljárás, ahogy a tapasztalatok szerint a soksértettes ügyekben szokott. Ha a többi, mintegy 30 ezer sértettet is belevették volna a nyomozásba, az a főügyész szerint még mintegy négy évig tartott volna és a bírósági szakaszt is rendkívüli mértékben elhúzta volna, hasonlóan a Baumag vagy a Postabank ügyéhez.
Mint mondta, büntetés-kiszabási szempontból is "hatalmas öngól" lett volna, mert az eljárás elhúzódása nyomatékos enyhítő körülmény lett volna a vádlott számára.
- A negyedik vádpont: 2007-2015 között opciós szerződéseket kötöttek fiktív vállalati kötvények megvásárlására több mint 500 ügyféllel, amivel összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.
- Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba összesen 1,2 milliárd forint értékben készpénzt tulajdonított el 124 alkalommal 2007 júliusa és 2013 októbere között.
"Ezt úgy értsék, ahogy mondom, táska, készpénz, belerak, elmegy" - fogalmazott Ibolya Tibor.
A zár alá vett és lefoglalt vagyon értéke több mint 44 milliárd 405 millió forint - ismertette.
Az ügynek mintegy 32 ezer sértettje van,
2963 feljelentés érkezett,
677 tanút hallgattak ki,
42 házkutatást végeztek,
lefoglaltak például 750 ezer ímélt is.
A vállalatcsoport teljes cégállományát átvizsgálták 2007-től, óriási mennyiségű, több petabájtnyi adatot foglaltak le.
Kérdésre válaszolva a főügyész elmondtam jogos felvetés, hogy "hol a pénz". A pénz a veszteséges vállalatcsoportok működésében van, a lefoglalt 44 milliárd forintnyi vagyonban, és a sértetteknél is ott van egy része, akik az elérhetőnél jóval több kamatot kaptak.
Előbb is kiderülhetett volna az csalás
A főügyész megjegyezte. még tart a nyomozás pénzmosás miatt külföldi szálakkal. Meg lehetett volna akadályozni vagy jóval korábban le lehetett volna leplezni a bűncselekményt - közölte.
A Quaestor 2009-es célellenőrzése során például kiderült, hogy a vállalat másfél évre visszamenőleg valótlan adatokat közölt a felügyelettel, amely emiatt 3 millió forintos bírságot szabott ki, de ezt, a mostani harmadrendű vádlott kérésére, nem hozta nyilvánosságra - fejtette ki.
Ibolya Tibor kérdésre válaszolva azt mondta: hivatali bűnpártolás lehet, ha valaki elnézi, hogy a Quaestor másfél évig a bolondját járatja vele, és nem tesz feljelentést, majd hoz egy hárommillió forintos, nem nyilvános bírságot.
A külügy tiszta
Ibolya Tibor kijelentette: a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM) kapcsolatban nem nyomoztak, a Quaestorban lévő pénz kivétele nem volt bennfentes értékpapír-kereskedelem, hanem valamilyen információ alapján kivonták az állampapírokat onnan. Ha a KKM annak ellenére nem vette volna ki az állam pénzét a Quaestorból, hogy információi szerint valami nem stimmel, akkor merülhetett volna fel bűncselekmény, hűtlen kezelés gyanúja.
Milliók Tarsoly nadrágjában
Tarsoly Csaba egy klasszikus, vezér-alvezér rendszerben működő bűnszervezetet irányított, 5-25 évet kapna, és 11 tettestársa is hasonló büntetésben részesülne - írja a 444.
A portál tudósítása szerint a bűnszervezetnek volt egy héja, a legálisan működő Quaestor-csoport, a vezetői Tarsoly mellett a cégvezetés három másik tagja voltak. Volt, aki marketing kampányt vezérelt, hogy több pénz jöjjön be az ügyfelektől, valakinek pedig kifejezetten a felügyelet megtévesztése volt a célja. Informatikusok, könyvelők segítették még a csalást, de a Quaestor több száz dolgozója nem tudott arról, hogy egy maffiában dolgoznak.
A bűnszervezet célja a veszteséges működés ellenére a cégcsoport fenntartása, illetve Tarsoly Csaba anyagi igényeinek kielégítése volt - mondta az ügyész.
A 444 tudósítása szerint Ibolya Tibor több sztorival is szolgált a nyomozásról. Eszerint Tarsoly nadrágjába varrva 3,5 millió forint készpénz volt, amikor letartóztatták.
Előfordult olyan eset is, hogy annyira nagy volt a készpénzhiány a Quaestorban, hogy volt, amikor egy ügyfél ki akarva venni a pénzét, akkor addig váratták-kávéztatták mindenféle papírmunkára hivatkozva, amíg be nem jött valaki az utcáról, hogy kötvényt vásároljon. Az ebből kapott pénzből tudták csak kifizetni a másik ügyfelet - írja a portál.
Egy éve robbant ki a botrány
Az MNB 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt.
A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet.
A Fővárosi Törvényszék pedig tavaly áprilisban rendelte el a kötvényt kibocsátó brókercég felszámolását. Részletek >>>
De hogy miként nézhetett ki a Quaestor-csőd, ennek kronológiáját ebben a korábbi cikkünkben találja >>>
Folytatódott a fegyveres erőszak a szunniták és a síiták között Északnyugat-Pakisztánban. 
