Demjánék ma tovább harcolnak az állammal a bíróságon

A januári tárgyaláson az OTSZ keresetében azt állította, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló tavaly elfogadott törvényből káruk származott. Úgy vélték továbbá, hogy a jogszabály sérti mind az alaptörvényt, mind a közösségi jogot. A szövetség nettó 29,4 millió forint, a másodrendű felperes magánszemély pedig mintegy nettó 56 ezer forint jogalkotással okozott kár megtérítését kéri.

Alperes a magyar állam mellett a Magyar Posta, a TakarékBank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ). 

A védekezés előterjesztésére vonatkozó határidő mulasztása miatt a Fővárosi Törvényszék 200-200 ezer forintos pénzbírságot szabott ki a magyar államra és a többi alperesre az első tárgyaláson, a per tárgyát érintő érdemi döntés azonban nem született.

Az április 18-ai tárgyaláson bejelentették, hogy a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, és annak megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság július 2-án közzétett határozatában kimondta, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációja két ponton alkotmányellenes, összességében azonban megfelel az alaptörvénynek. 

A Fővárosi Ítélőtábla július 8-án továbbá visszavonta a Fővárosi Törvényszék korábbi végzését, amelyben az elsőfokú bíróság ideiglenesen megtiltotta a Magyar Posta Zrt.-nek, hogy átruházza a tulajdonában álló Takarékbank részvényeket.

A másodfokú bíróság szerint elsőfokú bíróság végzése alaptalan volt, nem álltak fenn ideiglenes intézkedés elrendelésének jogszabályi feltételei. Az ítélőtábla indoklása szerint a "bíróságoknak nincs arra jogszabályi felhatalmazásuk, hogy egy hatályban lévő törvény által biztosított jog gyakorlásától a jogosultat eltiltsák".