November 17-re halasztotta a határozat kihirdetését a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen, jogalkotással okozott kár megtérítése címén.

Ma folytatódik annak az áprilisban felfüggesztett pernek a tárgyalása, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítése címén.

95 százalék feletti többséggel ismét Demján Sándort választotta elnökének az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ).

A takarékszövetkezetek mégis bírósággal fenyegetnek, attól tartanak, kimaradnak az állami rész értékesítéséből.

Tavaly júliusban Demján Sándor figyelmeztetett, hogy a takarékok kvázi-államosításából "sokkal nagyobb tűz lesz". A takarékok nagy részét összefogó OTSZ pert indított négy állami társaság ellen.

Eddig már több mint 6800 szövetkezeti hitelintézeti tag, azaz takarék és tulajdonos csatlakozott a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény kapcsán az Általános Jogok Biztosához elküldött beadványhoz. Pontokba szedték, mi a gond az új integrációval.

Az integrációs törvény miatt kérnek jogorvoslatot.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tagszervezetei szerint aggályos, hogy egy e-mailben kell elküldeni banktitkaikat az integrációnak.

A takarékszövetkezetekről szóló törvény céljával igen, de a cél megvalósításának módjával, a törvény Alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseivel, s az ennek nyomán a későbbiekben bekövetkező lehetséges változásokkal nem ért egyet, nem tudja azokat elfogadni az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség - írta Demján Sándor, az OTSZ elnöke a hétfőn Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett válaszlevelében.

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tagszervezetei a köztársasági elnökhöz fordultak

Demján Sándor levelet írt Orbánnak a takarékszövetkezetek miatt még a törvény elfogadása előtt. A törvényjavaslat szerinte sérti az alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit. Emellett egyéb aggályokra is felhívta a figyelmet, a törvényt mégis megszavazták.

A takarékszövetkezetek valóban erősíteni akarják az integrációt, arra azonban nem készülnek, hogy összeolvadással hozzanak létre egy hatalmas pénzintézetet - így pont a lényeg veszne el.

Az infláció, a magas kamatot nyújtó állampapírok és a harmadik havi alapkamat vágás ellenére is stabilan tartják piaci pozíciójukat a takarékok a lakossági forint-megtakarítások gyűjtésében, a Takarékszövetkezeti Integráció az állomány mintegy hatodával rendelkezik. A betétek túlnyomó többsége 3 hónapos lekötésű, míg a klasszikus takarékbetétkönyvek visszaszorulóban vannak.

Akár 50 százalékos tőkeemelésre is kötelezheti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a takarékszövetkezeteket, ha nincs intézményvédelmi alapjuk vagy a védőháló túlságosan gyenge. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség úgy számol: tagjainál nem merül majd fel jelentősebb tőkeemelési követelmény.