Ahogy arról korábban beszámoltunk, pótlólagos tőkebevonásra utasíthatja a takarékszövetkezeteket a PSZÁF az intézményvédelmi szervezetek minősítése alapján - a pénzügyi felügyelet elsősorban a bebukott Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet miatt döntött a minimumkövetelmények szigorításáról.
Az erős védelmi képességűeknél 0-20 százalék közötti, a közepeseknél legalább 20 százalék, a gyengéknél legalább 33 százalék többlet tőkekövetelményt szabhat meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Ha pedig egy szövetkezeti hitelintézet egyáltalán nem tartozik intézményvédelmi alaphoz - öt ilyen szövetkezet van -, minimum 50 százalék lehet a szükséges többlettőke.
A szövetség elég jó védőháló?
A felügyeleti elvárásoknak megfelel az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségbe (OTSZ) tömörült és országos integrációt alkotó takarékok és három kisbank mögé kifeszített védőháló, ezért az OTSZ nem számít jelentős mértékű többlettőke-követelmény előírására. A védőhálót az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség szerint erősíti az is, hogy az integráció központi bankja, a TakarékBank is belépett nemrég az integráció intézményvédelmi alapjába, az OTIVA-ba.
Az OTSZ közgyűlése már május végén döntött arról, hogy az üzleti együttműködés elmélyítése mellett megerősíti 20 éves intézményvédelmi rendszerét is.
Az intézményvédelmi rendszer erősítésének az OTSZ szerint több oka is volt. „Egyrészt a válság a takarékszektorban is növelte a kockázatokat, másrészt az üzleti aktivitás növelése is ezt követeli, hiszen nagyobb hitelvolumen – a nagy számok törvénye alapján – több kockázatot termel ki” – hangsúlyozta Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője.
Legyen kötelező?
A 105 hitelintézetet tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség már korábban is kiállt a kötelező integrációs és intézményvédelmi tagság mellett, tette hozzá Varga. A takarékok számára ugyanis ezek a szervezetek tölthetik be azt a szerepet, amelyet a kereskedelmi bankoknál a tőkeerős nagy nemzetközi vagy hazai bankcsoportok.
A több mint 10 milliárd forintos vagyonnal rendelkező OTIVA intézményvédelmi funkciójából eredően folyamatosan monitorozza tagjait és időben beavatkozik, ha szükség van rá. Ha pedig likviditási probléma keletkezik valamelyik takaréknál, akkor - az integráció révén - mintegy 700 milliárd forint összegű szabad likviditás áll rendelkezésre a feszültség feloldásához. Mindez eddig sikerrel működött. Az elmúlt 20 évben nem volt nyilvános takarékszövetkezeti csőd az országos integráció tagjai között. „Egyetlen egy esetben sem kellett az Országos Betétbiztosítási Alaphoz fordulni” - emelte ki Varga Antal. (A nemrég bedőlt Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet nem volt tagja az OTIVA-nak.)
Megtartották az Országos Nyugdíjas Parlament ülését. 
