A felperes OTSZ jogi képviselője a tárgyaláson kifejtette: az Alkotmánybíróság (Ab) döntése ellenére fenntartja álláspontját, miszerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációja egy jogszabályi formába öltöztetett kisajátítási aktus, amelyben a szövetség tulajdona sérült, továbbá az értékcsökkenés által okozott kár megtérítése szükséges.
Alperes a magyar állam mellett a Magyar Posta, a TakarékBank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ).
Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint az elhangzott felperesi érveléssel sem bizonyította az OTSZ az eljárás elbírálásához szükséges potenciális jogalapot, indoklását tényekkel nem támasztotta alá, valamint a kárból adódó ok-okozati összefüggéseket sem tárta fel.
Az április 18-ai tárgyaláson jelentették be, hogy a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, és annak megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság július 2-án közzétett határozatában kimondta, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációja két ponton alkotmányellenes, összességében azonban megfelel az alaptörvénynek.
A Fővárosi Ítélőtábla július 8-án továbbá visszavonta a Fővárosi Törvényszék korábbi végzését, amelyben az elsőfokú bíróság ideiglenesen megtiltotta a Magyar Posta Zrt.-nek, hogy átruházza a tulajdonában álló Takarékbank részvényeket.
A másodfokú bíróság szerint elsőfokú bíróság végzése alaptalan volt, nem álltak fenn ideiglenes intézkedés elrendelésének jogszabályi feltételei. Az ítélőtábla indoklása szerint a "bíróságoknak nincs arra jogszabályi felhatalmazásuk, hogy egy hatályban lévő törvény által biztosított jog gyakorlásától a jogosultat eltiltsák".
Még a republikánusok körében is visszaesett. 
