Mi bajuk a takarékoknak az új törvénnyel?

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség július 15-én, a törvény hatályba lépése után fordult a Biztoshoz, mert álláspontja szerint a hatályos jogszabály súlyosan sérti az Alaptörvényben megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket és beavatkozik a polgári jogi jogviszonyba is.

Az OTSZ álláspontja szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény súlyosan sérti a Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott alapjogi rendelkezéseket, illetve súlyosan beavatkozik polgári jogi jogviszonyba is. Egy blogposztban szedték pontokba, miért tartják jogellenesnek az intézkedést.

• Sértik a magántulajdon védelmének elvét a törvény azon rendelkezései, amelyek a Takarékbankban meglévő jelenlegi tulajdoni arányokat egyoldalú állami beavatkozással megváltoztatják.
• A törvény nem biztosít a tulajdonosnak jogot arra, hogy érdemben beleszóljon az általa tulajdonolt társaság működési szabályainak megalkotásába, nincs lehetősége arra, hogy a korábban megszerzett jogait továbbra is érvényesítse.
• A szabályozás gyakorlatilag hatósági eszközökkel ruházza fel a gazdálkodó szervezet Takarékbankot azzal a specialitással, hogy a szövetkezeti hitelintézetek egyben tulajdonosai is a Takarékbanknak, így lényegében a tulajdon utasítja a tulajdonost, határoz meg számára kötelezően végrehajtandó intézkedéseket.
• A törvény nem biztosítja a megfelelő piaci verseny lehetőségét a bankszámlavezetés, az eszközök lekötése tekintetében, amely a szövetkezeti hitelintézeteknek, azok tagjainak/tulajdonosainak közvetlen vagyoni hátrányt okoz.
• Sérti az azonos bánásmód jogelvét és a vállalkozás szabadságát, továbbá a tisztességes gazdasági verseny jogát a törvény abban a tekintetben is, hogy szövetkezeti hitelintézetnek minősít olyan pénzügyi intézményeket is, melyek nem szövetkezeti hitelintézeti formában működnek.
• A Takarékbank Igazgatósága kezdeményezheti akár a szövetkezeti hitelintézet kizárását az Integrációs Szervezetből, ami kizárás a hitelintézet működési engedélyének a visszavonásához, s így több munkavállaló számára a foglalkoztatást, a megélhetést biztosító munkahely megszűnéséhez vezet (a tulajdon megszünteti a tulajdonost).
• A törvény preambuluma általánosítást tartalmaz, nem veszi figyelembe az OTSZ tagszervezeteinek valós mutatóit és a tagszervezetek mögött meghúzódó valós önkéntes intézményvédelemből (OTIVA) származó működési biztonságot. Ez a valós helyzettől eltérő következtetések levonását eredményezi, megvalósítva ez által a jó hírnév sérelmének alapjogi elvét.
• A Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződést 1993-ban önálló jogi személyként, szövetkezeti formában működő hitelintézetek (takarékszövetkezetek) írták alá, így a törvény magánjogi szerződébe avatkozik be önhatalmúlag, annak legsúlyosabb formáját megvalósítva, a megszűnést kimondva. E körbe tartozik az is, amikor a megszűnő intézményvédelmi alapok vagyona keretében a szövetkezeti hitelintézetek által önkéntes döntéssel teljesített befizetéseik is kötelező jelleggel, jogutódlás következtében „átszállnak” az új Integrációs Szervezetre. Miközben a törvény – kötelező jellegéből eredően – a szövetkezeti hitelintézeteknek, mint tagintézményeknek nemhogy döntési, de még véleményalkotási jogot sem biztosít e kérdésben. Ez nem felel meg az Alaptörvényben a jogrend stabilitása és a személyek alapjogainak alkotmányos, szabad gyakorlására vonatkozó alapelveknek, így különösen a jogállamiság és jogbiztonság követelményének.

A törvény az OTSZ szerint a takarékok szerint emellett gyökeresen ellentétben áll a szövetkezeti eszmével is, amely szerint a szövetkezetek tagjaik önkéntes elhatározásán alapuló jogi személyiséggel rendelkező, „alulról" szerveződő szervezetek, azaz létrejöttük nem alapulhat jogszabály kötelező előírásán, kényszerén. Emellett úgy látják: az elfogadott törvény ellentétes az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) tiltott állami támogatásról szóló rendelkezésével és a Szerződésben rögzített szabad letelepedési joggal is, valamint nem felel meg a 2006/48/EK módosított irányelvnek - erre egyébként Áder János köztársasági elnök is utalt, amikor megfontolásra visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek.