A takarékszövetkezeti szektor hagyományosan az egyik legnagyobb piaci szereplő a lakossági forintforrások gyűjtésében. A 2012 félévi adatok szerint a hitelintézeteknél lévő 6524 milliárd forintnyi állományból 1161 milliárd szövetkezeti hitelintézeteknél volt, amellyel 18 százalékos piaci részt értek el. A szektoron belül az integrált takarékok – augusztus végi adatok szerint - a TakarékBankkal együtt 1002 milliárd forint összegű lakossági forintbetétet kezelnek, amivel hozzávetőlegesen a teljes piac hatodát mondhatják magukénak.
Az infláció és az újabb alapkamat vágás ellenére is versenyképesek a betétek
A jegybanki alapkamat csökkenését rendszerint követte a banki betéti kamatok csökkenése. Az első, augusztusi kamat csökkenés esetében az egyes kiemelt kamatok nem változtak, ám a második csökkentést követően ezek kamata is csökkenést mutatott - mondta Badacsonyi Márta, a PÁTRIA Takarék betét- és elszámolásforgalmi igazgatója a Privátbankárnak. Kedden a Magyar Nemzeti Bank ismét csökkentette az alapkamatot, mely így 6,25%-os.
Az alapkamat csökkentése mellett az inflációs előrejelzések negatív irányba változtak. Most évi 5,2%-os inflációra lehet számítani, miközben hónapokkal ezelőtt még évi 3,3% volt a várható pénzromlás üteme. A két hatásnak együttesen reálérték csökkentő hatása van.
A csökkenéseket figyelembe véve a hazai kamatkörnyezet továbbra is kiemelkedő kamatokat biztosít mind a forint, mind az euró kamatok tekintetében. A csökkenés önmagában nem késztet betétek kivonására, hiszen a betét az egyik továbbra is kockázatmentes megtakarítási formának tekinthető - mondta Badacsonyi Márta. A kiemelt kamatok sokszor egyéb feltételekhez kötöttek, így ilyenkor a megszerezhető kamatbevételeken túlmenően más szempontokat is mérlegelni kell az ügyfeleknek.
Az állampapírok egyre nagyobb konkurenciát jelentenek, de még így is megéri betétbe tenni a pénzt
Az állampapírok valós konkurenciát jelentenek a betéttel szemben. A lakosságnak szánt állampapírok állománya szeptember végén meghaladta a 800 milliárd forintot. A 2012 évi növekmény 335 milliárd, míg a szeptember havi értékesítés közel 37 milliárd forintot tett ki. A 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós hozama 6% feletti értéket mutatott. A szövetkezetek a betétekkel igyekszenek felvenni ezzel a versenyt, a PÁTRIA Takarékszövetkezet például most új forrásra, 5 hónapos futamidőre fix éves 7,77 % kamatot kínál.
A lakossági forintbetétek gyűjtésében az integráció piaci pozíciója annak ellenére stabil, hogy nincsenek a banki kamatverseny élén. „Vidéken általában erősebb az ügyféllojalitás és kisebb a kamatérzékenység” – adott magyarázatot Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezetője.
Hasonlóak a trendek, mint a bankszektorban
A takarékszövetkezetekben az ügyfelek általában a bankrendszerhez hasonlóan az éven belüli lekötési lehetőségeket preferálják, így a legnépszerűbb a 2, 3 és 6 hónapos futamidő, de a rövid lejáratra elhelyezett betéteket az ügyfelek jelentős hányada automatikusan újra leköti, vagyis ezek a betétek egy évnél régebben lettek elhelyezve - mondta a szakértő.
A bankokéhoz hasonlóan alakul a betétek szerkezete. A lakosság ma már vidéken is a lekötött forintbetétet részesíti előnyben, a hagyományos takarékbetétkönyvekkel szemben, bár a teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor 400 milliárd forint körüli takarékbetét-állománya továbbra is mintegy duplája a bankinak az Országos Betétbiztosítási Alap legutóbbi – 2011-es - statisztikája szerint.
Egyre többen kötnek le devizabetétekbe
A PÁTRIA Takaréknak negyvenezer ügyfele van, az átlag életkor 51 év, az állomány 90%-a 40 év feletti tulajdonosok birtokában van. Nagyjából ez az arány mutatkozik a devizában elhelyezett lekötött betéteket illetően is. Hagyománya a forint betétnek van, de a deviza betétek állománya is nő. A PÁTRIA Takarékszövetkezet esetében dinamikusabban emelkedik a deviza betétek állománya a forint betétekhez viszonyítva - válaszolta Badacsonyi Márta a Privátbankár kérdésére.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
