Továbbra is a lakás-előtakarékosság az egyik levonzóbb megtakarítási cél – derült ki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. reprezentatív mintán végzett piackutatásából. Az adatokból az derült ki, hogy a mintegy 4,1 millió magyarországi háztartásból az érintett 3 millió a fiatalokból vagy középkorúakból álló háztartás közül mintegy félmillió tervezi a lakásszámla nyitását.
|
Sokaknak nincs miből A lakosság 47 százaléka akár évekre előre is tervezni képes, s kifejezetten előtakarékoskodó. A megkérdezettek 26 százaléka óvatos ugyan, s tisztában van azzal, hogy az állam gondoskodásában nem nagyon lehet bízni, ám előrelátása kimerül abban, hogy nem akarja túllépni a kereteit, így például távol tartja magát a hitelfelvételtől, ugyanakkor nem gondolkodik hosszú távú megtakarításokban. A lakosság 6 százaléka kalkuláló, kockázatvállaló, megfontolt, a hitelekre leginkább nyitott s akár nagyobb kockázatot is vállal az előrejutásért. Továbbra is magas ugyanakkor azok köre, akik bevallásuk szerint nem tudnak félretenni, nincs lehetőségük öngondoskodásra. |
Az 1000 fős reprezentatív mintán végzett kutatás szerint a teljes lakosság körében ugyancsak nőtt a lakáscélú megtakarítási hajlandóság, a tavalyi felmérés 34 százalékával szemben 2014-ben már a megkérdezettek 42 százaléka volt nyitott a lakás-előtakarékossági konstrukció igénybevételére. A megkérdezettek 84 százaléka ismeri a konstrukciót, ami annak fényében, hogy a jelenleg működő 4 lakástakarék mintegy 1,2 millió szerződést kezel, jelzi a komoly növekedési potenciált.
A lakásszámhoz viszonyítva jobban állunk
Szépíti a számokat, hogy a 4,1 millió magyar háztartásból 740 ezer rendelkezik lakás-előtakarékossági szerződéssel, ezt nézve a piaci lefedettség 18 százalékos, szemben a lakosság-arányos 12 százalékos penetrációval. Az is jól látszik, hogy a lakástakarékpénztári szerződéssel bíró háztartásokban átlagosan 1,6 lakás-előtakarékossági szerződés van – a konstrukciót értők tehát nem ritkán két vagy három családtagra is nyitottak lakásszámlát, hogy így növeljék az állami támogatás révén komoly reálhozamot hozó befektetés értékét. Mint ismert, a lakástakarék-befizetések után az állam évi 30 százalékos, maximum 72 ezer forintos jóváírást ad. Mindez azt jelenti, hogy egy szerződéssel havi 20 ezer forintos befizetés mellett érhető el a maximális támogatási összeg.
Egyre többen tudnak megtakarítani
A Fundamenta kimutatásaiban visszaköszön a gazdaság rendezettebb állapota, a háztartások lassan javuló pénzügyi helyzete is: a múlt évhez képest 48 százalékról 56 százalékra emelkedett azok aránya, akiknek meglévő megtakarításaikon felül módjukban áll további összegeket félretenni lakáscéljaik megvalósítására. A lakástervekkel rendelkező háztartások havonta, átlagosan 9 900 forintot képesek félretenni lakáscélra jelenlegi megtakarításaikon felül. Azon háztartások, amelyek nyitottak a lakás-előtakarékosságra, ennél is magasabb összeget, havonta mintegy 11 700 forintot tudnának félretenni.
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
