Pár év alatt jelentősen nőtt a jövedelmüket bankszámlára utaltató lakossági ügyfelek száma a K&H-nál. Olyannyira, hogy május végére a lakossági ügyfelek közel 67 százaléka tartozott ebbe a körbe, szemben a 2016-os 50 százalékkal.
"A hétköznapi bankolást, a megtakarítások menedzselését, a hitelfelvételt is megkönnyíti, ha valaki a fizetését a bankszámlára kéri. Így a pénzintézet sokkal pontosabb képet kaphat az illető bankolási szokásairól, anyagi helyzetéről. Arról nem is beszélve, hogy a fizetés bankszámlára való érkezése miatt kényelmesebbé válik a banki ügyintézés, és kedvezményt is kaphatnak az érintettek. Ez egy-egy kölcsön, esetleg lakáshitel esetében akár százalékpontos engedményt is jelenthet a kamatból, így a teljes futamidőben akár százezres, milliós megtakarítást eredményezhet" - mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője. Hozzátette: "A pénzügyi tudatosság szempontjából is fontos, hogy a fizetés bankszámlára érkezzen, így például a készpénzmentes megoldásokat is egyszerűbb használni, ami olcsóbb is a bankolók számára." A szakember további példaként említette, hogy a fizetésüket bankszámlára kérő ügyfeleknek nem kell jövedelemigazolást hozniuk hitelkérelemnél, mivel a beérkező munkabér alapján tud dönteni a bank, ami lerövidíti a hitelügyintézést. A személyi kölcsönöknél lényegében pár kattintás elég: szinte azonnal megkaphatják a hitelösszeget, míg a jelzáloghiteleknél is jelentős adminisztrációs könnyebbséget jelent.
Az utóbbi évekre jellemző béremelkedésnek is köszönhetően a "jövedelemátutalásos" K&H-sok egyre nagyobb összeget költöttek kártyájukkal az elmúlt években, és jóval többet, mint azok, akik nem kérték számlára a fizetésüket.
A bank adataiból kiderül: a jövedelemátutalásos ügyfelek havonta 2019-ben alig több mint 107 ezer forintot költöttek bankkártyával egy-egy hónapban, 2020-ban már majdnem 128 ezret, 2021-ben közel 152 ezret, míg az idei év első félévében már majdnem 186 ezer forintot mutatott a számláló. Vagyis 2019-hez képest több mint 74 százalékos volt a bővülés, amiben szerepet kaphatott az is, hogy a koronavírus-járvány hatására sokan váltottak készpénzről bankkártyára, emellett az inflációs hatás, azaz az árak emelkedése és a béremelkedés is hozzájárulhatott a látványos növekedéshez.
A pénzt a növekedési stratégiára fordítják.
