|
| Quaestor-károsultak tüntetése. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Bekerültek az Ab észrevételei
Ez az Alkotmánybíróság korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtat. A képviselők 154 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 11 LMP-s és független képviselőktől származó nem ellenében, valamint 31 MSZP-s, illetve független képviselői tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter kárrendezési intézkedéseit.
| A témában íródott összes cikkünket itt lehet elérni! >>> |
A törvény a cégcsoporton belüli kötvénykibocsátások miatti károkozás esetén ír elő kárrendezési kötelezettséget, de a kárrendezés kiterjed azokra az ügyletekre is, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata nem saját kötvény vásárlására irányult, de értékpapírszámláján ilyen kötvényt írtak jóvá.
Emellett azon károsultak is jogosultak a kárrendezésre, akik értékpapírszámláján a cégcsoport kötvénye van, de az értékpapírszámla-vezetője már nem a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató. A parlament a jogos követelések rendezésére létrehoz egy kárrendezési alapot, amelybe a károsultak kétsávos ellenérték fejében, önként léphetnek be. A Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.
| A Magyar Bankszövetség korábban közölte, tudomásul vették a kárrendezésről szóló javaslatot, és arról biztosították a kormányt, hogy tagjaik betartják majd az abban foglaltakat. |
A kárrendezésben kifizetett összeget úgy állapítják meg, hogy a befektetett összegből elsőként levonják a korábban realizált hozamot, majd a befektetési kockázat megjelenítéseként a 3 millió forint feletti befektetésekből egy 11 százalékos önrészt is.
A kifizetett kár nem haladhatja meg a 30 millió forintot. A kormány számításai szerint a 32 ezer károsultból 17 ezernek nem kell majd önrészt fizetnie. A befektetők kártalanításon felüli követelései átszállnak az alapra, amelynek felszámolási eljárásban vagy akár peres eljárásban kell behajtania a követeléseket.
Hitelből és kötvénykibocsátásból
Az alap a kárrendezést saját forrásból, valamint a jegybanktól, hitelintézettől felvett kölcsönből, kötvénykibocsátásból vagy egyéb bevételeiből fedezheti. Ha az alap kötelezettségei gyors teljesítése érdekében áthidaló kölcsönt vesz fel a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), annak megfizetése érdekében egy alkalommal, legfeljebb tizenkét éves futamidőre fix kamatozású kötvényt bocsáthat ki vagy kölcsönt vehet fel.
A jogszabály évente egy alkalommal állapít meg az alapba történő befizetési kötelezettséget a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjainak. A pénzintézetek a befizetés összegével csökkenthetik a fizetendő társasági adót, illetve a bankadót és a tranzakciós illetéket. Az érintett befektetőknek a fenti kárrendezésről lemondással lehetőségük van arra is, hogy követelésüket önállóan, peres úton vagy a felszámolási eljárásban érvényesítsék.
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
