Elkaszálta a magyar államot a Törvényszék

Mulasztás miatt a Fővárosi Törvényszék 200-200 ezer forintos pénzbírságot szabott ki a magyar államra és a többi alperesre az első tárgyaláson abban a perben, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére.

A bíróság a pénteki tárgyaláson megállapította, hogy az alperesek, köztük a magyar állam elmulasztotta a védekezés előterjesztésére vonatkozó határidőt, valamint, hogy az alperesek mulasztása nemcsak az "eljárás elhúzódására irányul, hanem azt is eredményezi".

Bene Lajos bíró kiemelte: az alperesek - a magyar állam mellett a Magyar Posta, a TakarékBank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete - azzal, hogy elmulasztották a védekezés előterjesztésére megszabott határidőt, megfosztották a felperes OTSZ-t attól, hogy az azokban foglaltakkal kapcsolatban érdemben nyilatkozni tudjon a pénteki tárgyaláson.

Az ügy tárgyalása április 18-án folytatódik.

A bíró a végzésben kifejtette, hogy az ilyenkor szokásos 500 ezer forintos összegnél alacsonyabbat, 200 ezer forintot kell befizetniük az alpereseknek, tekintettel arra, hogy a határidő a téli szabadságolási időszakra esett, valamint arra, hogy az elsőrendű alperes magyar államnak a jogi képviselő megbízásához külön eljárást is le kellett folytatnia.

Fékeket megkerülve

A felperes OTSZ jogi képviselője, Lohn Balázs a tárgyaláson azzal indokolta a keresetet, hogy álláspontjuk szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló tavaly elfogadott törvényből káruk származott, valamint, hogy a jogszabály sérti mind az alaptörvényt, mind a közösségi jogot.

Lohn Balázs elmondta: az OTSZ nettó 29,4 millió forint, a másodrendű felperes magánszemély pedig mintegy nettó 56 ezer forint jogalkotással okozott kár megtérítését kéri. Kiemelte: a szövetkezeti integrációról szóló törvénnyel az elsőrendű alperes magyar állam egy egész szektort, és közvetlenül több százezer embert érintően avatkozott be a magánjogi viszonyokba.

A jogi képviselő szerint az integrációs törvénnyel a magyar állam az összes féket és ellensúlyt megkerülve avatkozott be a takarékszövetkezeti szektor működésébe, gyakorlatilag államosítva azt. Az OTSZ kereseti kérelméhez egyéb kérelmek is kapcsolódtak; ezek arra irányultak, hogy a jelenlegi helyzetet lehetőség szerint addig konzerválni tudják, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt ebben az ügyben - ismertette Lohn Balázs. (A felperesek alkotmánybírósági és az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményeztek.)

A jogi képviselő kifejtette: a TakarékBank állami részesedésének eladására irányuló pályázatot túl hamar írták ki, mivel 3-4 hónap alatt átvilágítani sem lehet a Magyarországon működő több mint 100 takarékszövetkezetet, nemhogy hatékonnyá tenni a szektort.

Megszavazták a határozatokat

Az alperes jogi képviselője, Kende Tamás a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta: tavaly augusztusban a szövetkezeti hitelintézetek több mint 99 százaléka megszavazta azokat a közgyűlési határozatokat, amelyekkel a Magyar Posta névértéken tulajdont szerzett a TakarékBankban. Az integrációs szervezetről szóló törvény szerint a magyar állam a szektor átszervezése során - egyben az átszervezés érdekében - plusz jogokat szerez, és a TakarékBankot az európai uniós jog szerinti központi bankká teszi; ezt európai uniós jogszabály is lehetővé teszi.

A jogi képviselő kitért arra is, hogy a magyar állam, ezen plusz jogok, független szakértők által megállapított, 136 milliárd forintos ellenértékét megfizette, ezt az összeget elhelyezte az integrációs szervezetben. Kende Tamás a felperes által hivatkozott európai jogi hivatkozásokat átgondolatlannak nevezte.

Lohn Balázs reagálásában elmondta: a 2013 augusztusi közgyűléseken a szövetkezeteknek nem volt választásuk, mint megszavazni a magyar állam tulajdonszerzését, hiszen ha nem mennek el a közgyűlésekre, vagy ott nem igennel szavaznak, akkor a takarékok nem lehettek volna tagjai a TakarékBanknak, és visszavonták volna működési engedélyüket. Az integrációs szervezetnek juttatott összegről szólva hangsúlyozta, hogy az OTSZ nem takarékszövetkezet, vagyis az ő kárát nem befolyásolja ez az összeg.