Újabb mérföldkőhöz érkezett az Erste vállalati hitelállománya, az augusztus végén átlépte a 700 milliárd forintot. Ez 22 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál (csak viszonyításképpen: a Magyar Nemzeti Bank mai sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a bankszektorban átlagban 14-16 százalékos volt éves szinten a növekedés).
Valamennyi főbb vállalati szegmens hitelezését két számjeggyel tudta gyarapítani egy év alatt, 2018 közepe és 2019 közepe között az osztrák Erste Group AG 70, a magyar állam és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 15-15 százalékos tulajdonában lévő pénzintézet. A legjobban, 23 százalékkal a kis- és középvállalkozások finanszírozása bővült, 229 milliárd forintot tett ki. A 707 milliárdos augusztus végi összállományból a kereskedelmi ingatlanok 270 milliárdos fennálló hitelei tették ki a legnagyobb részt, a nagyvállalatok hitelállománya 178 milliárdot tett ki, míg az önkormányzatok finanszírozása és a strukturált hitelezés 4 százalékkal részesedett.
Az Erste 2015 végétől több mint megduplázta az akkor még 300 milliárdos vállalati hitelállományát, s a most módosított stratégiája szerint a következő öt évben szeretne a legnagyobb hazai céges finanszírozóvá válni. Jelenleg ebben az összevetésben a kilenc nagybank között az ötödik, hatodik, az élen hármas holtversenyben az 1000 milliárd forint feletti állománnyal rendelkező UniCredit, K&H és OTP hármas áll.
Mind az Erste agrárpiaci, mind az autóhitelezése már ezer-ezer milliárd forint felett jár. 6700 meglévő céges ügyfelük közül mintegy ezer mezőgazdasági, s szeretnék, ha az Agrárkompetencia Központ révén is ez az arány növekedne.
Az Erste is részt vesz a Növekedési Kötvényprogramban, az eddig regisztrált 28 cégből öt kibocsátását szervezi majd a bank, közülük eddig az Unix és az Alteo neve vált publikussá. A kötvényprogram Szabados Richárd, az Erste vállalati üzletágának vezetője szerint nemcsak a saját ügyfelek finanszírozásának kedvezőbbé tételére alkalmas, hanem arra is, hogy a bank új ügyfeleket szerezzen.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
