Ezt nem teszik zsebre: pocsék éve volt az önkéntes nyugdíjpénztáraknak
2018-ban a növekvő tőkepiaci volatilitás nyomán az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagosan -1,8 százalékos nettó hozamveszteséget szenvedtek el - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Mivel magyarázzák? Éberség!
Az MNB szerint a pénztárak teljesítményét főképp a nemzetközi tőzsdék rossz szereplése befolyásolta, az itthoni tőkepiac egy százalék alatti csökkenést mutatott. Az elmúlt évek jó befektetési eredményei ellensúlyozzák a megtorpanást – ezt mutatja az is, hogy a 10 éves átlaghozam 7,41 százalék –, de a pénztári vagyonkezelőknek éberebbnek kell lenniük, hogy csökkentsék a kockázatokat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak nettó hozamvesztesége szektorszinten a záró vagyonnal súlyozva 2018-ban átlagosan -1,8 százalék volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból, amelyek az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak tavalyi éves, illetve az elmúlt 10 és 15 évnyi időszak hozamrátáit mutatják be.
Megtorpant a piac
A visszaesés elsősorban a nemzetközi tőkepiacokon megfigyelhető növekvő volatilitásnak az eredménye, de szerepet játszott benne a hazai tőkepiac megtorpanása, illetve a kötvény leértékelődés is. Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók többsége hosszútávon ezzel együtt is az inflációt meghaladó eredményt ért el. A 10 éves nettó hozamráták záró vagyonnal súlyozott átlagos értéke 7,41 százalék volt, ami 4,67 százalék infláció feletti reálhozamot jelent.
A tavaly romló nemzetközi befektetői hangulatot főként a jelentős jegybankok monetáris politikájával kapcsolatos várakozások, a nemzetközi kereskedelempolitikával, az olasz költségvetést övező vitával, a Brexit megállapodással, s a világgazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos bizonytalanságok befolyásolták. Egyes indexek két számjegyű eséssel zárták az évet (pl.: EUROSTOXX: -16,17%, MSCI World -10,44%, MSCI EM -16,57%). Az ezen indexekben lévő eszközök ugyan kisebb arányban szerepelnek a pénztári portfóliókban, de a jelentős hozamesés miatt hatásuk komolyan érezhető. Az idei első negyedévében azonban már emelkedés tapasztalható e befektetéseknél.
A Budapesti Értéktőzsde indexe -0,61 százalékot esett tavaly, a hazai állampapír piacon csak az egy éven belüli lejáratú értékpapíroknál lehetett szerény (RMAX: 0,31 százalék) pozitív hozamot elérni. A hosszabb lejáratú magyar állampapírok árfolyamváltozása (MAX: -0,95%) éves szinten negatívba fordult át a hozamemelkedés hatására. A kötvények esetében a hozam és a piaci árfolyam ellentétes irányban mozog. Ennek oka, hogy a növekvő hozamelvárások a korábban megvásárolt kötvényeket leértékelik, így a piaci hozam emelkedése eredményezte az állampapír túlsúlyos portfóliók árfolyamának enyhe csökkenését. A vagyonkezelők az emelkedő hozamelvárásokra jellemzően a kötvényportfólió hátralevő átlagos futamidejének csökkentésével reagálnak, mert így kevésbe lesz érzékeny az árfolyam a piaci hozamváltozásra. Így csökkentették az árfolyamkockázatot a pénztári vagyonkezelők is, hiszen az elmúlt évben mintegy 12 százalékkal, 4,3 évről 3,8 évre csökkent a hátralévő futamidő szektor szinten.
Az MNB megjegyzi: az eddigi tapasztalatok szerint egy-egy gyengébb teljesítményű időszak veszteségét a későbbi évek pozitív eredménye nem csak korrigálta, hanem meg is haladta, reálértéken is növelve a hosszú távú pénztári megtakarításokat, a tagok jövőbeli nyugdíjcélú kifizetéseinek értékét. Emellett a rendszeres kisösszegű nyugdíjpénztári befizetések csökkentik az árfolyamok változásából eredő kockázatokat a volatilisebb időszakok során. Az önkéntes pénztárak alacsony költségei és a hosszabb távú befektetési eredményei alapján a szektor továbbra is kedvező nyugdíjcélú megtakarítási formának számít az egyéb hasonló termékek mellett. Az egyéni befizetéseket az állam 20 százalék adókedvezménnyel is támogatja, amelyet 2019-től a kafetéria keretében választható befizetésekre is kiterjesztett.
