A bankok tavaly év végéig 20 019 ügyletben 13 813 vállalkozásnak 472,3 milliárd forint hitelt folyósítottak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) második szakaszában.
A partnerbankok december végéig 584,2 milliárd forintra kötöttek szerződést. Noha a hitelösszeg 10 százaléka hitelkiváltásra mehetne, a leszerződött összeg 97 százaléka új hitelnek számít. Ezen belül az új beruházási hitelek és új lízingügyletek részesedése 61 százalék, az új forgóeszközhiteleké 27 százalék, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 12 százalék.
Mindez azt jelenti, hogy az átlagos hitelösszeg a II. szakaszban az első program 70 millió forintjával szemben jelentősen alacsonyabb, 23,6 millió forint körül alakult. Ezen belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 23 millió forint, meglepetésre azonban az új forgóeszközhiteleké 57 millió forint, az EU-s hiteleké pedig 36 millió forint volt.
A hitelkiváltásra felhasznált keret 76 százaléka a meglévő beruházási hitelek kiváltására került felhasználásra, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására 24 százalék jutott. A kiváltott hitelek 76 százaléka forinthitel volt.
Az MNB közleménye szerint a nagybankok kihelyezéseinek felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok foglalkoznak a programban.
Vállalatméret szerint megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele közel 80 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál 50 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése.
Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul - olvasható a jegybank honlapján megjelent összesítésben.
Az „önmegsemmisítő kártya” segíthet: még ha ki is szivárog az adat, nem lesz jó semmire. 
