A tekintélyes londoni gazdasági napilap szerzője, Verity Ratcliffe megkérdőjelezi a devizahitelesek megsegítésére indított kormányzati kezdeményezéseket. Ennek alátámasztására - az MNB adatai alapján - kimutatja, hogy aki 2006 januárjában 5 millió forint értékű, húsz évi futamidejű, svájcifrank-alapú ingatlanhitelt vett fel, az hat teljes évig jobban járt az alacsonyabb törlesztési részletek miatt, mint az, aki ugyanakkor ugyanilyen értékű és futamidejű forinthitelt vett fel.
A két adós törlesztési kötelezettségei csak 2011 végére konvergáltak nagyjából azonos szintre, vagyis a deviza- és a forintadós onnantól jórészt ugyanolyan pozícióban volt - csak éppen az, aki svájci frankban denominált hitelt vett fel, addig már hat éven át élvezhette az olcsóbb kölcsön előnyeit.
A kormány mégis a devizaalapú hitelekkel eladósodottakat segíti meg, vagyis azokat, akik "árfolyam-szerencsejátékra" vállalkoztak, és nem azokat, akik megmaradtak a forintalapú hiteleknél - áll a Financial Times cikkében.
Az írás szerint "a helyzet mélységesen igazságtalan" . A lap szerint a Kúria döntése az első, helyes lépés annak a nézetnek felszámolása felé, hogy a társadalomra kell terhelni a nem a tervek szerint alakuló szerződések veszteségeit.
A nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.
